Ismeretlen 9000 éves lovas kultúra az Al Magar területen

Az Arab-félsziget régészeti feltárásai: ismeretlen civilizáció a 9000 éves Al Magar területen. 

Al-Magar Civilization

A megnevezés: Al Magar összejövetelt vagy találkozóhelyet jelent.

Az Arab-félszigeten feltárt régészeti leletek bizonyítékot nyújtanak egy 9000 évvel ezelőtt virágzott civilizációra. 300 páratlan kőtárgyat találtak eddig a távoli Al Magar területen, Szaúd-Arábiában (jelenleg sivatag). Kőeszközök nyomai, nyílhegyek, kis kaparók és különböző állati szobrok, domborművek; juh, kecske, strucc, sólyom, héja, kutya és hal ábrázolás. Ló és más állatok háziasításának nyoma, faragott kőábrázolásokon: equid - a lovak családjába tartozott.

Kő vágószerszám vagy kés

2010-re már meghatároztak mintegy 80 tárgyat romok között, ezek közé tartozik a festett és díszített talkum kő váza, a szövés-fonásra és a gabonaőrlésre használható eszközök, az 1 m. magas ló mellszobor, szerszámok az állatbőrök készítéséhez, mindezek magas fejlettségű kultúrát feltételeznek. Ősi lovas vadászat ábrázolása, melyen megjelenik a a sólymok és kutyák segítségének a felhasználása, ezek ábrázolásai korábban is megjelennek a sziklarajzokon és véseteken. A kutya hasonlít az egyik legrégebben ismert háziasított kutyafajtára, a sivatagi salukira.
A gabona felhasználására szolgáló eszközök felvetik a kérdést: letelepedett növénytermesztő népek voltak? 

Kőmedence vagy kőtál, feltehetően rituális használatra

Szövés-fonás eszköz

A kultikus élet jelenlétére utal, hogy ismerték a balzsamozás módszerét. Ráadásul egy olyan formáját ami teljesen más mint amit ma ismerünk.

Egy kőleleten párhuzamos kis vonalak vannak meghatározott csoportokban, a vizsgálatok jelentős használatot mutattak, talán számozásra vagy időzítési célokra alkalmas.

A rejtélyes lelet, kis párhuzamos vonalakkal

   

A DNA és az Egyesült Államokban (USA specialized Laboratory) végzett C-14 (radiokarbon) vizsgálatok igazolták a kezdeti feltételezést, hogy a leletek kora visszanyúlik 9000 évvel ezelőttre.

Michael Petraglia azt mondja, hogy a múltban a helyszín buja folyóvölgy lehetett. Az Al Magar a folyó két partján feküdt.

A kiszáradt folyók nyoma

A leletek között találtak egyéb kő eszközöket, például kaparókat melyek korát több mint 50.000 évre becsülték.

A régészek szerint a lovat először Nyugat-Kazahsztánban háziasította az ember mintegy 6000 évvel ezelőtt, melyet megdönthet ez a felfedezés.

Ez a terület teljesen elmerült a tengerben mintegy 9000 évvel ezelőtt.

Források:

http://www.youtube.com/watch?v=tzzNh7WAh3M

http://www.scta.gov.sa/en/antiquities-museums/archeologicaldiscovery/pages/Al-Magar.aspx

http://www.saudiaramcoworld.com/issue/201203/discovery.at.al-magar.htm
http://nordonart.wordpress.com/2013/02/27/on-the-arabian-peninsula-evidence-of-a-previously-unknown-civilization/
http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=1436334

http://www.sieunhien.com/cau-chuyen-bi-an/1035-bi-an-thanh-pho-tien-su-9000-nam-tuoi-tai-saudi-arabia.html

Kép forrása:
http://www.saudiaramcoworld.com/issue/201203/popup.htm?img=images/horse/horse-map-lg.jpg

Ellenőrizhetetlen forrásból:
Egy nemzetközi csapat régész megjelentetett egy cikket a januárban, hogy azt az ember lehetett jelen az Arab-félszigeten mintegy 125.000 évvel ezelőtt.

Frissítés:

Legkorábbi települések

A régészet mai állása szerint az i. e. 12 000 körüli dátumig követhetőek anatóliai és közel-keleti települések.

• Karim Saher: i. e. 12 000 körüli dátumtól több évezreden át lakott települést tártak fel, amelynek külön említendő fontossága, hogy 7000 táján lótenyésztés valószínűsíthető (a közelmúltig azt tartották, hogy Elő-Ázsiában nem volt honos a ló, így azt az indoárják terjesztették el). Eszköztára mezolitikus.
• Zavi Csemi (vagy Szanidár): az i. e. 9. évezred legelején állattenyésztés adatolható.
• Tepe Asiab: i. e. 10 000 körül már neolit jellegű.
• Mureybet: i. e. 8500-7500, 8000-től kerámia és földművelés
• Gandzs Dareh Tepe: i. e. 8500-7000, 7500 körül agyagedények, földművelés.
• Jerikó i. e. 8400-tól lakott, 7000-től földművelés.
• Bus Mordek: i. e. 8000-6000 között.
• Ugarit: i. e. 8000-től lakott, kerámia 6500-tól, bár a talajvíz miatt időzáras, régészetileg tovább nem kutatható.
• Ali Kósz: i. e. 8000-5800 között, 7000 körül kalapált réz, 6500-tól kerámia.
• Çayönü: i. e. 7600-6500 között lakott, állattenyésztés és földművelés adatolt, 7000-től hidegen kalapált rézleletek.
• Mlaffa’at: i. e. 7500-7000 körül már neolit jellegű.
• Hacilar: i. e. 7000-6500 között, majd 5900-5000. Hét kultúrréteg, a VII-ben agyagtégla, V-ben állattenyésztés volt.
• Kalat Garmo: i. e. 7000-től földművelés, állattenyésztés, talán lótartás.
• Szüberde: i. e. 6800-tól akeramikus kultúra, de emellett olvasztott rezet használtak.
• Çatal Hüyük: i. e. 6800-5700 között, 6500-tól szövés, 6400-tól réz- és ólomöntés.
• Mersin: i. e. 6300-5000 között, kezdetektől kerámiával, 5900-tól kalkolitikus.
• Dzsaffar: i. e. 6500-tól lakott.

Az i. e. 7-6. évezredben Palesztina, majd 5000 körül Anatólia is elnéptelenedik, majd újra benépesül, ezúttal keletről. Az érett, késői neolitot a 6. évezredben több település képviseli, így Dalma Tepe, Haggi Firuz, Hasanlu, Janik Tepe, Pisdeli Tepe. Ezek közé tartozik a Folyamköz szempontjából fontos Hasszúna is.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Neolitikus_forradalom