Egy lépés az önellátás felé – Akvapónia
Az ötlet több mint jó!
Igyekeztem teljes képet nyújtani erről a lehetőségről, lent megtalálod a részletes leírását is.
Már a facebookon is:
https://www.facebook.com/JovonkAMultunkbanKeresendo
Már a facebookon is:
https://www.facebook.com/JovonkAMultunkbanKeresendo
Zárt ökológiai rendszer, bárhol telepíthető, a mellékelt fotókon
egy beépített teraszon hozzák létre.
Forrás: http://passzivakvaponia.hu/
A megtermelt zöldségek egy 4-6 tagú családot még ilyen kis
alapterületen is ellátnak (a nagyméretű üvegnek köszönhetően télen sem áll le, de fűteni kell!), és
bőven jut hal is az asztalra, mindez vegyszer mentesen!
Mi tavasszal kiépítünk egy ilyen rendszert,
amennyiben érdekel hogyan alakul kérlek jelezd, szívesen küldök tájékoztatót
:)
Röviden:
"Az akvapóniás növénytermesztés során a növényeket agyag
granulátumba ültetjük, a halakat tartályokba telepítjük, a tartályból pedig a
vizet folyamatosan áramoltatjuk a növények alatt.
A halak és a növények szimbiózisban élnek egymással. A
növénytermesztés a vegyi anyagok teljes kizárásával történik.”
Akvapónia a
gyakorlatban
Aquapónia -- fagyban is
zöldellő konyhakert - TV2 - Gönczi Péter
Passzív üvegház, a hordók este visszasugározzák a nappali
meleget.
Hozzászólás a videóhoz:
Nem az akvapónia a nagy szám. Az a
nagy szám, hogy az akvapónia passzív szolár üvegházban van. Külön külön mind a
kettő jó ideje van. Ebben az az egyedülálló, hogy ő összerakta a kettőt.
Ezáltal télen lehet a kert végében zöldséget és halat termelni, nulla
fűtésköltséggel, kevés ráfordítással. Ez a nagy szám. És ez valóban egyedülálló
a világon.”
Passive solar greenhouse and aquaponics / Passzív szolár
üvegház és akvapónia
Ugyan erről egy másik oldalon:
„Az akvapónia 2 eljárás zseniális ötvözete: haltermelés
(akvakultúra) és vízkultúrás növénytermesztés (hidropónia) recirkulációs zárt
rendszere. A halak biztosítják a növények számára a tápanyagot, a növények
pedig megszűrik a halak számára a vizet. Egy Mo-i akvapónia rendszer gyakorlati
megvalósításának története!
A Mo-on kísérleti jelleggel épített 22 négyzetméteres üvegházban, melynek csupán a déli oldala van üvegből és a többi szigetelt, a napfényből érkező hő tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordókkal biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levő 30 centis kavicságyba, és vissza.
A Mo-on kísérleti jelleggel épített 22 négyzetméteres üvegházban, melynek csupán a déli oldala van üvegből és a többi szigetelt, a napfényből érkező hő tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordókkal biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levő 30 centis kavicságyba, és vissza.
Az akvapóniával a felesleges költségek megszűnnek. A halak
ürülékét tartalmazó víz az ammóniát nitráttá alakító baktériumoknak
köszönhetően a növények számára fontos tápanyaggal telítődik. A haltartály
tehát odakerül a kavicságy mellé, és a belőle érkező víz öntözi a növények
kavicságyát. Utóbbiak szépen növekednek tőle, ráadásul megtisztítják a vizet. A
növényektől visszaforgatott víz így a halak számára kiváló minőségű és
oxigéndús lesz.”
Mi az az akvapónia?
„Az Akvapónia természetes folyamatokon nyugvó
termelés. Felületesen meghatározva az akvakultúra (aquaculture) és a hidropónia
(hydroponics) kombinációja, a megnevezés is ebből származik aqua-ponia (ejtsd:
akvapónia).
Hidropóniás rendszereknél az optimális növekedés
mesterséges tápanyagok pontos adagolásán múlik. A növények növekedéséhez
szükséges tápanyagot meghatározott recept szerint állítják össze, különböző
kemikáliák, só, és nyomelemek alkotják a „tökélete egyensúlyt” biztosító
receptet. A hirdopóniás rendszerek vizét azonban időnként cserélni kell mert
bizonyos anyagok visszamaradnak benne és a túlzott dózis mérgező.
Az akvakultúra célja a halak növekedésének
maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben. A tartályos rendszerekben
nagyon nagy sűrűségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10kg halat
nevelnek. Ilyen sűrűség mellett óriási problémát jelent a halak általt
kiválasztott ammónia, amit különböző szűrőkkel, vagy vízcserével vonnak ki a
rendszerből. Az elhasznált szűrők és a lecserélt víz is környezetszennyező.
Az akvapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig
úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A növények növekedését nem hozzáadott
kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladával, ami szinte minden
szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az akvaponia a növényeket és
a termesztő közeget használja a víz megszűrésére, megtisztítására amely ez után
visszatér a hal tartályba. A körfolyamat a végtelenségig ismételhető és csak a
párolgási veszteséget kell visszapótolni.
Mennyire bonyolult az akvapónia?
 |
| eper, saláta, hagyma, retek |
Pont olyan egyszerű mint amilyennek hangzik. A
halak tápanyagban gazdag szerves hulladékát átszivattyúzni a növények gyökerei
közt, amik felveszik a tápanyagot belőle. A növények valamilyen termesztő
közeggel (agyaggolyó, kavics, perlit, kőzetgyapot, stb…) töltött tálcákban
nőnek, a haltartály vizét ezekbe a tálcákba szivattyúzzuk, az átfolyik a
termesztő közegen, majd vissza a hal tartálya.
Akvapóniával kísérletezni, pont olyan egyszerű,
vagy bonyolult lehet amilyet te szeretnél. A legegyszerűbb kirakni egy
hagyományos akváriumot az ablakba, fölé tenni néhány kaviccsal töltött
virágcserepet és átszivattyúzni azokon az akvárium vizét. Ez után az egyszerű
rendszeren szerzett tapasztalatokkal akár lehet bővíteni a több termesztő
tálcás, nagy hal sűrűségű rendszerek felé.
A nitrogén ciklus
 |
| Az akvapóniás körfolyamat |
A rendszer nélkülözhetetlen nem látható elemei a
baktériumok. A termesztő média közt baktérium telepek burjánzanak melyek a
halak hulladékát alakítják át a növények számára felvehető tápanyagokká. Az
akvapónia organikus rendszer egy önálló ökoszisztéma. A rendszerbe műtrágyát
adagolni nem lehet mert az a baktériumokra és a halakra is károsan hat, a
rendszernek organikusan kell működnie.
Két különböző baktérium alakítja át a halak
szerves hulladékát. Először nitroszómák bontják az ammóniát nitritre,
majd nitrobaktériumok bontják a nitritet nitrátra, amit a növények tápanyagként
felvesznek.
Az akvapónia egyik legérdekesebb tulajdonsága,
hogy a folyamat nagy mértékben önszabályozó. Amint a halaknak adott táplálék
mennyiségét növeljük, a keletkező többlet tápanyagot a növények felveszik.
Amennyiben a halak kicsik, vagy csökkentjük a bevitt hal táplálékot a növények
növekedése is lelassul.
Újrafelhasznált anyagok
Gyakran használunk újrahasznosított IBC
tartályokat, műanyag hordókat, hasonló eszközöket akvapóniás rendszerek építéséra.
Ennek több oka van, köztük az alapanyagok könnyű elérhetősége és relatív
alacsony ára. Mielőtt megvásároljuk ezeket a használt tartályokat, nem árt
tudni mit tároltak bennük előzetesen.
Ha egy ügyes kétkezi ember vagy, inkább próbálj
létrehozni valamit a semmiből, tarts nyitva a szemed, rengeteg helyen dolog vár
újrahasznosításra. Például a használt fürdőkádak ideális akvapóniás termesztő
tálcák, mert a szükséges leeresztő már be van építve.
fotók: aquaponics.hu és
backyardaquaponics.com”
„Télen magát fűti!
A gyanakvást végül elsöpörte a vállalkozó kedv - „Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent, egy télen magát fűtő, nyáron magát hűtő üvegház a hátsó kertben, amiben nulla erőfeszítéssel halakat nevelek, és zöldséget termelek…” - idén márciusban a barátai segítségével felépítette a 22 négyzetméteres üvegházat, melynek csupán a déli oldala van üvegből, a többi szigetelt. A napfényből érkező hő tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordók biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levő 30 centis kavicságyba, és vissza. Szinte minden újrafelhasznált anyagból készült, így az elindulás nem jelentett az átlagember számára elérhetetlen beruházást.”
Két-három év alatt megtérül, a munkaigénye minimális
Bár a kevés napsütés miatt a legnehezebb időszaknak tűnő télből még két hónap hátra van, a debreceni akvapónia eddig kiválóan vizsgázott, az üvegház fűtés nélkül hozta a megfelelő klímát, mind a halak, mind a növények számára. „Kezdetben a feleségem nem igazán lelkesedett az ötletért, de azóta érezhetően megbékélt vele, hiszen a rendszer garantáltan vegyszermentes, kiváló minőségű paradicsommal, paprikával, hagymával, retekkel, salátával, káposztával fedezi a család zöldségszükségletét télen-nyáron. Emellett fűszer- és gyógynövényeket ad, és heti egy halétkezést is biztosít.”
Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs!
A ráfordított költségek javát a szivattyú adja, az üzemeltetése havi 3500 forintra jön ki. A rendszer egyetlen külső tényezőjét jelentő haltáp még ennél is kevesebbe kerül, a párolgás miatti vízveszteséget pedig esővíz pótolja. A pisztrángok Lillafüredről érkeztek, és várakozásoknál gyorsabb növekedésük mutatja, jól érzik magukat. „Számításaim szerint a beruházás két-három év alatt megtérül ezekkel a paraméterekkel, a napi munkaigény pedig minimális. Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs. Az ültetés csak annyi, hogy magot a kavicságy tetejére szórod, vagy ha palánta, akkor széthúzod a kavicsokat, és bedugod a palántot, visszahúzod a kavicsot és kész. Egyébként pedig reggelente munka előtt bejövök, beszórom a haltápot, megnézem, hogy mozog-e a szivattyú, és csókolom, másnap reggel jövök újra…”
Kínában „divat”
Gönczi Péter hangsúlyozza, hogy az akvapónia nem a haltenyésztésből és a föld nélküli növénytermesztésből fejlődött ki, hanem sokkal inkább egy visszatérés az eredeti természetes folyamathoz. „Kínában a mai napig ráeresztik a pontyot az elárasztott rizsföldekre, hogy a kártevőket, a hulladékot és az algát takarítsa el, másrészt hogy trágyázza meg a vizet, amitől jobban nő a rizs. De ugyanez a folyamat működött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással. Az egész rendszert a természet találta ki, sőt ez maga a természet, emiatt tökéletes.”
http://www.jovonk.info/2012/01/03/agrarforradalom-egy-debreceni-hatso-kertben
„Télen magát fűti!
A gyanakvást végül elsöpörte a vállalkozó kedv - „Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent, egy télen magát fűtő, nyáron magát hűtő üvegház a hátsó kertben, amiben nulla erőfeszítéssel halakat nevelek, és zöldséget termelek…” - idén márciusban a barátai segítségével felépítette a 22 négyzetméteres üvegházat, melynek csupán a déli oldala van üvegből, a többi szigetelt. A napfényből érkező hő tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordók biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levő 30 centis kavicságyba, és vissza. Szinte minden újrafelhasznált anyagból készült, így az elindulás nem jelentett az átlagember számára elérhetetlen beruházást.”
Két-három év alatt megtérül, a munkaigénye minimális
Bár a kevés napsütés miatt a legnehezebb időszaknak tűnő télből még két hónap hátra van, a debreceni akvapónia eddig kiválóan vizsgázott, az üvegház fűtés nélkül hozta a megfelelő klímát, mind a halak, mind a növények számára. „Kezdetben a feleségem nem igazán lelkesedett az ötletért, de azóta érezhetően megbékélt vele, hiszen a rendszer garantáltan vegyszermentes, kiváló minőségű paradicsommal, paprikával, hagymával, retekkel, salátával, káposztával fedezi a család zöldségszükségletét télen-nyáron. Emellett fűszer- és gyógynövényeket ad, és heti egy halétkezést is biztosít.”
Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs!
A ráfordított költségek javát a szivattyú adja, az üzemeltetése havi 3500 forintra jön ki. A rendszer egyetlen külső tényezőjét jelentő haltáp még ennél is kevesebbe kerül, a párolgás miatti vízveszteséget pedig esővíz pótolja. A pisztrángok Lillafüredről érkeztek, és várakozásoknál gyorsabb növekedésük mutatja, jól érzik magukat. „Számításaim szerint a beruházás két-három év alatt megtérül ezekkel a paraméterekkel, a napi munkaigény pedig minimális. Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs. Az ültetés csak annyi, hogy magot a kavicságy tetejére szórod, vagy ha palánta, akkor széthúzod a kavicsokat, és bedugod a palántot, visszahúzod a kavicsot és kész. Egyébként pedig reggelente munka előtt bejövök, beszórom a haltápot, megnézem, hogy mozog-e a szivattyú, és csókolom, másnap reggel jövök újra…”
Kínában „divat”
Gönczi Péter hangsúlyozza, hogy az akvapónia nem a haltenyésztésből és a föld nélküli növénytermesztésből fejlődött ki, hanem sokkal inkább egy visszatérés az eredeti természetes folyamathoz. „Kínában a mai napig ráeresztik a pontyot az elárasztott rizsföldekre, hogy a kártevőket, a hulladékot és az algát takarítsa el, másrészt hogy trágyázza meg a vizet, amitől jobban nő a rizs. De ugyanez a folyamat működött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással. Az egész rendszert a természet találta ki, sőt ez maga a természet, emiatt tökéletes.”
http://www.jovonk.info/2012/01/03/agrarforradalom-egy-debreceni-hatso-kertben
Búcsúzóul pedig egy különleges kezdeményezés:
Kaposvár Project - SYLROCK
Aquaponics 2013
A megváltozott munkaképességűek integrációja.
Sylrock alapanyag egy magyar találmány melyet az akvapóniás
ház szerkezetének kialakítására használnak. Ez az anyag háztartási hulladék
felhasználásával készül. Más hulladékhasznosítási eljárások nem képesek
feldolgozni ezeket az anyagokat.
Az eljárás során építésre alkalmas anyag jön létre.
Sylrock alapanyag alkalmas az épület teljes szerkezetének
kialakítására, a tartószerkezet, a falazat, a padozat, a belsőburkolat és a
tetőfedés kialakítására is.
aquaponics.sylrock.com
