Ókori elem a Pártusoktól sok ezer évvel ezelőttről?

Egy párthus talány: a bagdadi elem

Az úgynevezett Bagdadi elemet több másikkal együtt egy párthus városban, Khujut Rabuban, Bagdad mellett találták. Korát a Párthus Birodalom idejére datálják (i. e. 247 - i. sz. 226). Az első elemet 1938-ban Wilhelm König osztrák régész találta. A bagdadi elem nem egyedülálló a saját korából. Ktesziphonból is előkerült már tíz ilyen elem. Sőt azóta egy sumer ásatási helyszínen is találtak hasonló tárgyat, amely i. e. 2500 körüli időből származhat.

Az égetett agyag váza (terrakotta) magassága 15 cm, mintegy 7,5 cm átmérőjű.

Fő alkotórészei: egy agyag korsó, egy rézhenger benne valami folyadékkal (elektrolit) feltételezik, talán bort használtak erre a célra, a rézhengerben egy vasrúd (elektródok), a korsó száját aszfaltból készült dugasszal zárták le. A bor savas kémhatása miatt jobb vezető, mint a víz, ez tölthette be az elektrolit szerepét, a vas és a réz az elektród, a réz a pozitív elektród, a vas a negatív elektród volt. Ezzel az eszközzel kémia úton lehet előállítani villamos energiát.

Az áram a negatív töltéssel bíró szabad elektronok áramlása a negatív pólustól a pozitív pólus irányába. A bagdadi elem 1.2 volt feszültséget tudott produkálni. A mai galvánelemek ugyanilyen felépítésűek, csupán anyaguk lett modernebb és ugyanekkora teljesítményre képesek (a ceruzaelemek).

A bagdadi elem:

 

Minél vastagabb volt a rézhenger, annál tovább szolgáltatott áramot. Hogy mire kellett a korsó? Mikor már annyira elhasználódott a rézhenger, hogy kilyukadt, még lehetett tovább használni, mert attól még működött, csak gyengébb volt. Szóval zseniálisan ki volt találva.

Hogy elemként használták, ami elektromos áramot termelt kétségtelennek tűnik. Ezt egy a Discovery csatornán is bemutatott rekonstrukció sikeresen bizonyította is.

A bagdadi elem egy lehetséges felépítése (keresztmetszeti rajz):

Elképzelhető egy másik változata is, ahol nem a rézhenger felső része hozzáférhető az aszfaltdugók között, hanem a rézhenger lejjebb van, és belőle egy rézdrót vagy tekercs vezet ki az aszfaltdugón keresztül.

Funkcióját illetően vita folyik, vannak, akik azon a véleményen vannak, hogy ezt az eszközt arra használták, hogy nemesfém réteggel (pl. arannyal) vonjanak be egy másik nemesfém réteget (pl. ezüstöt). A folyamatot galvanizálásnak hívják.
Hogy galvanizálásra használták, azt arra alapozzák, hogy a rézhenger tetején olyan karakteres kék patinát találtak, amit a galvanizáció során az ezüst hagy lenyomatként.

 (Vázlatosan) a galvanizálás folyamata ezekkel az elemekkel a következő módon történhetett:

A galvanizáló eljárás 3-8 V egyenfeszültségnél és nagy áramerősségnél történik.
Ezen kívül szükség van vezetőkre (fémhuzal). Szükség van galvánfürdőre, ez a bevonófém sóját tartalmazó vizes oldat, egy kádra amiben ezt az oldatot tartják, ez készülhet fémből vagy fából is, szükség van anódra, ami általában egy olyan anyagból készült tárgy, aminek az oldatából a galvánfürdő készült, és végül szükség van egy bevonandó tárgyra.

A minimális egyenfeszültséget úgy érjük el, hogy legalább három vagy annál tetszőlegesen több elemet összekötünk soros kapcsolással. Ez adja a feszültséget. Soros kapcsolásnál a negatív pólushoz a pozitív pólust kötjük sorban. Valahogy így:

Soros kapcsolás:

Több soros kapcsolás alkalmazásával az egyes áramforrások feszültsége összeadódik, ha párhuzamos kapcsolással összekötjük. Ezzel a módszerrel az áramerősség is növelhető. A soros kapcsolás negatív oldalánál és a pozitív oldalánál is kihúzunk egy-egy drótot. Így:

   
Párhuzamos kapcsolással összekötött soros kapcsolású elemek:

Az egyik drót végére egy aranyrudat erősítünk, ez az anód (pozitív pólus), amit a galvánfürdőbe teszünk. Ez az eljárás során keletkezett anyagveszteséget is pótolja, mert fokozatosan beleoldódik az oldatba.
A bevonandó fém tárgyat pedig katódként (negatív pólus) kapcsoljuk az oldatba.

Az eljárás a galvanizáció során mindössze ennyi. A kérdés csupán az, hogy képesek voltak-e, ismerték-e a szükséges eljárást az arany sóinak kivonására?

Az aranyat a királyvíz és az alkáli-cianidok oldják. Ehhez az eljáráshoz királyvizet kellett használniuk, ami a salétromsav és tömény sósav 1:3 arányú elegye. A királyvizet arab alkimisták említik először a 13. században az arany oldására is képes szerként. Az, hogy írásos említése ekkor történik először persze nem jelent semmit. Maga a salétromsav már igen régóta ismert szer. Már jóval a 13. század előtt ismerték, a 9. században pl. egy alkimista a salétromsavból, rézszulfátból és timsóból már előállította a választóvizet, aminek segítségével az ötvözetekből kinyerhető az arany.
A sósav vizes oldatát először Basilius Valentinus állította elő a XV. sz.-ban, egészen tiszta állapotban pedig Priestley 1771. Azonban a sósav előfordul vulkáni gázokban a természetben is. Lombikban is könnyen előállítható, konyhasó és kénsav segítségével.

A királyvíz előállításán túl, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a galvanizálás cseppet sem veszélytelen, a folyamat közben káros gázok, veszélyes hulladék keletkeznek, az eljárás szennyezi a levegőt, a talajt, a vizet, és az emberi szervezetet. A galvanizálás mellett ezeket a problémákat is meg kell oldani valahogy.

Összefoglalva tehát annyi mondható, hogy a bagdadi elem valóban elem volt a szó mai értelmében, de az, hogy galvanizálásra is használták nem állítható bizonyossággal mindaddig, míg ki nem derül, ismerték-e az arany sójának kivonását, gyakorlatilag az arany feloldását. Egy tárgyi lelet tökéletesen megfelelne. Az is lehetséges, hogy van ilyen lelet, csak a múzeumok maguk sem tudnak róla, hogy az aranynak hitt tárgy valójában ezüst. Vagy tudnak róla, csak mi nem tudunk róla.

A bagdadi elemben nem maga a tárgy csodálatos, hanem a tudás, ami mögötte van. Az elem elkészítéséhez az akkori idők minden anyaga adott volt, mindennapi anyagok voltak. De a megfelelő módon összerakni, felismerni az alkalmazásának módját komoly teljesítmény. Az (elektro)kémiai ismeretek, az anyagismeret és mindezek gyakorlati felhasználása magas fokú tudást és intelligenciát mutat. - Egy biztos, az európai feltalálási sorrend a szükséges kémiai anyagok előállításától haladt az elektromos áram feltalálásának irányába.

Természetesen vannak tudósok, akik nem gondolják, hogy ez egy elem lett volna. Ők úgy vélik, hogy a korsókat imák vagy átokszövegek tárolására használták, csak a papirusztekercsek elporladtak. Ebben az elgondolásban nem zavarja őket sem a vasrúd, sem a rézhenger.

Forrás:

http://users.atw.hu/ninahakuddu/notesz.php?file=parthia.html#nyelv

Frissítés: 2013.09.11. Egy igazán érdekes anyag: Nikola Tesla - A piramisok rejtett titkai.

A Bagdadi Elemként ismert akkumulátorokat az első ívfénylámpák működtetésére használták - a videó szerint Egyiptomban is, (arról hogy Sumer területen is találtak a cikk korábbi részében már írtam). A domborműveken látható, hogy az egyiptomiak olyan fáklyákkal világítottak melyek kábelek nélkül kapták az áramot az energiaforrástól. 

Egyiptomi ívfénylámpák

Az alexandriai világítótoronyban is használt ívfénylámpa a további bizonyíték arra, hogy az ősi Egyiptomban ívfénylámpát azaz elektromosságot használtak. Az energia, amit a világítótorony működtetésére használtak a nap 24 órájában csak egy állandó forrásból származhatott. Egyiptom piramisai hatalmas erőművek, melyek elektromos áramot állítanak elő, a következő jellemzőkkel bírnak:

1.      A piramis külső borítása fehér színű tufa terméskőből állt, olyan precízen és közel építve egymáshoz, hogy még egy pengeél sem fér be a sziklatömbök közé. A fehér tufakőzetek nem tartalmaznak magnéziumot és kimagasló szigetelő képességgel rendelkeznek. Teljes szigetelő borítás ami meggátolja hogy, az elektromosság irányítás nélkül terjedhessen a piramis belsejében.

2.      A kőláda, amit a piramisban használtak, másfajta terméskőből készült, ami egy kristályt és némi fémet tartalmazott, így lehetővé téve a tökéletes energiaáramlást. Az aknák a piramisban gránittal burkoltak, ami áramvezető és enyhén radioaktív anyag. Lehetővé teszi a levegő ionizációját az aknákon belül. Ha megnézünk egy mai kábelt láthatjuk, hogy a vezető és szigetelő anyagok elrendezése ugyanolyan mint ahogy az a piramisoknál működik.

3.      A piramis vezető és szigetelő tulajdonságai a briliáns mérnöki munka eredményei, mindemellett szükség van egy energiaforrásra az áramtermeléshez. A gízai fennsík ahol a piramisok állnak, tele van természetes kisebb nagyobb vízgyűjtőkkel. A piramisok a terméskőréteg fölött helyezkednek el, és a kövek közti üregek, hézagok tele vannak vízzel. Ezt a speciális kőzetréteget, ami elektromosságot közvetít felfelé és vizet juttat a felszínre víztározónak nevezzük. A hatalmas vízfolyam ami áthalad a víztározókon, elektromos feszültséget állít elő, ezt fizioelektromosságnak nevezzük. Földalatti kamrák. A piramisok földalatti gránitkamrái elektromos vezetőként funkcionálnak, mélyen belevájva a kőzetbe, és feltöltve fizioelektromossággal. Ezt az elektromos feszültséget a gránittal bélelt aknák vezetik fel a piramis felső részeibe a földalatti kamrákból. A gránit egy kiváló áramvezető. A piramis aljában keletkező elektromágneses mező koncentrált formában jut el a felsőbb rétegekhez. A piramis csúcsán egy aranyból készült zárókő volt és az arany ugyancsak kiváló áramvezető. Viszont napjainkban ez a rész már nincs a helyén, ami azt jelenti, hogy a piramis csúcsa elvesztette hibátlan geometriai struktúráját. Ez az arany zárókő elősegítette a negatív ionok átjutását az ionoszférába. Ezzel hatalmas elektromos feszültség jött létre.

Tesla tornya

Hogyan segítheti elő egy víztározó az elektromágneses mező mozgatását a talaj felett?

Nicola Tesla ugyanezt az egyiptomiak által használt technológiát alkalmazta – aki az elektromos technológia feltalálója volt az 1900-as évek elején – egy általa tervezett toronyban az USA területén. Tesla, a technológia alapjait megalkotó zseni, feltalálta a váltóáramot, az elektromotort, a rádiót, a lézert, a radart és sikeresen közvetített egyszerre hangot és képet kontinensek, és a Warden Cliff nevet viselő tornya között, az 1901 és 1917 közti időszakban. Ehhez egy külső áramforrást, és vezeték nélküli energiaátviteli technológiát használt. A tornyát Tesla ugyancsak egy víztározó fölé építette, hogy kivonhassa onnan a negatív ionokat a torony számára. A technológia, ami alapján Tesla híres tornya működött ugyanaz, mint amivel a piramisok építése után az elektromágneses mező létrejött. Mindkét rendszer negatív ionokat állít elő, és kábelek nélkül képes azokat továbbítani. Szóval milyen célból is használtak áramot az egyiptomiak? A domborművek egyértelműen mutatják, hogy az egyiptomiak kézi, amúgy villanykörte alakú lámpákkal világítottak, amiket egy kábel nélküli áramforrás működtetett.

Lámpa az egyiptomi Denderából

Ezek a lámpák alátámasztják Tesla állítását, miszerint a váltóáram biztonságos! 1893-ban a chicagói Világkiállításon Tesla váltóáramot vezetett át testén, hogy meggyújtson egy kezében tartott villanykörtét anélkül hogy kábeleket használna. Ez a dombormű (egyiptomi) egy vezeték nélküli antennát ábrázol. Az egyiptomiak ilyen antennát és kábelek nélkül elérhető energiát használtak arra hogy vezeték nélkül kommunikálhassanak egymással. A bal oldali rajz egy adókészüléket mutat, egy vevőegységgel a jobb oldalon. Ez bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az egyiptomiak vezeték nélküli energiát használtak kommunikációs célokra. Egy dombormű fonálkészítőket ábrázol. Az egyiptomiak által használt fonál olyan kiváló minőségű volt, mint amilyeneket manapság csak gépekkel tudnak előállítani. A növényeik szedésére is áramot használtak. Látható, hogy számos, az ősi Egyiptomból fennmaradt tárgy csodálatos aranybevonattal rendelkezik. Ahhoz hogy valaminek aranybevonatot adhassunk, elektromosságra van szükségünk. Mikor megmérték az elektromágneses mező nagyságát a Nagy Piramis körül, az ugyanakkora volt, mint ami egy villám becsapódásakor észlelhető. Nagyon erős elektromágneses mező veszi körül a Nagy Piramist. A piramisokat nem sírhelyként használták. (Legalábbis építőinek nem ez volt a célja az építményekkel.) A Nagy Piramis belsejében ilyen információ nincs leírva, így ez inkább valamilyen funkcionális épületre enged következtetni, mintsem egy mauzóleumra. Egy kőládát találtak pontosan a piramis központi tengelye mentén elhelyezve, a helyet az archeológusok a Király Termének nevezték el. Azt állították hogy, ez a láda rejtette a fáraó szarkofágját. De mivel azt ellopták most üresen áll. De a kőláda méreteinek és a különleges teremnek a vizsgálata már egészen más történetet mesél el. Ez a hiányzó része a piramis áramvezető struktúrájának és az épület egész dizájnja is teljesen erre utal. Ha a piramis elképesztő áramvezető anyaga még most is a helyén lenne, annyi energiát tudna generálni, ami ellátná egész Egyiptomot árammal. Sokan úgy vélik, hogy ez a szuper áramvezető tulajdonságú tárgy maga a Frigyláda, amiről úgy tudják, hogy az ősi időkben Egyiptomban volt és ami a méretei miatt pontosan beleillik a kőládába. Mózes prófétát gyermekkorában a fáraó fogadta örökbe és a történelmi feljegyzések szerint adminisztrátornak nevelték kiváló tehetsége és intelligenciája miatt. A vezetőképzés egyik fő fázisa az ősi Egyiptomban, az ország titkainak megtanítása mellett, az energiákról szóló tudás átadása volt. Számos feljegyzés szól arról, hogy egyéb szédítő tulajdonságai mellett a Frigyláda Egyiptom energiaforrásaként szolgált. Úgy tartják hogy Mózes ellopta és magával vitte a Frigyládát mikor elmenekült Egyiptomból. Történelmi feljegyzések alapján a fő ok, amiért a fáraó az utolsó pillanatig üldözte őt a Frigyláda volt, mivel tudta, hogy Egyiptom nagysága és dicsősége elektromosság nélkül semmivé foszlana. Történelmi utalások azt is említik, hogy az egyiptomi civilizáció II. Ramses uralma alatt érte el csúcspontját, aki Mózessel egy időben élt. II. Ramses után kevesebb, mint 10 évvel, a civilizáció összeomlott és Gíza magára maradt üresen. Gíza városa ami valaha a civilizáció központját képezte, elsivatagosodott és lakatlan maradt addig, míg a következő dinasztia le nem telepedett ott, vagy majd talán az egyiptomiak, az egyetlen nemzet, akik újra hasznosíthatnák a vezeték nélküli elektromos technológiát. 

A domborművek, melyek a mayák és az asszírok után maradtak hasonló technológiát mutatnak be, mint amiket a piramisokban is alkalmaztak. Ezek az információk megint csak azt mutatják, hogy a régmúltban élt emberek és társadalmak nem primitívek, ahogy az evolúcióhívők akarják elhitetni velünk, hanem úttörők és zsenik. Egy civilizáció keretein belül, egy vagy több különböző fejlettségű nép élt egymás mellett állandóan a történelem során. Egy társadalom, ami több 10.000 évvel ezelőtt létezett, sokkal fejlettebb technológiákat élvezett, mint mi itt a 21. században. Ez azt mutatja hogy a fejlődés nem (feltétlenül) része egy evolúciós folyamatnak, más szóval: nincs lineáris fejlődési mechanizmus egy primitív állapottól egy jóval fejlettebbig a történelem során!

http://www.youtube.com/watch?v=hXPLd1mOpI0

10 dolog amit nem tudtál Nikola Tesláról.

http://www.youtube.com/watch?v=MVTYnJmnen8

City of Ctesiphon

A diadalív még mindig az egyik legnagyobb tégla boltozat a világon, 115 méter magas és 82 méter széles. Ez minden ami látható marad Ctesiphon városából. 

Arch of Ctesiphon

  

http://www.friesian.com/iran.htm#parthian

Ajánlott linkek:
Parthia.com
A párthus Arsacidák dinasztia uralkodási sorrendje:
Jiroft civilizációról - ásatások
Harcos öltözékek (Mozillával ajánlom a megnyitását)
Pahlavi szövegek - első rész - angol
A Zend-Avesta Pahlavi szövegek Linkek - angol
Pahlavi szövegek V. hagyományos történelem és prófécia - angol
A Jiroft civilizációról - angol
A Jiroft civilizációról - angol

 

Sir Leonard Woolley a magyarok származásáról

Sir Leonard Woolley archeológus professzor, aki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:

1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván „az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Néhány érdekesség:

1.) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakáll nélküli, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.

2.) Népzenei szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!

Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:

Bartók Béla megállapítása szerint

– a török és magyar népzene 75 százalék,
– a perzsa és magyar népzene 42 százalék,
– a finn és magyar népzene 2 százalék

egyezést mutat.

Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk. (megkérdőjelezem – a szerk.)

3.) Nyelvi szempontból:

John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.

Lenormant (francia) kutató megállapította, hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.

Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legközlebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. A alapszavakat tekintve több mint hatezer szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: “Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumirnak.

4.) Régészeti bizonyítékok

A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.

Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is. Erdélyben, Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg

 1.) Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?

 2.) Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt, amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, Pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.

Azaz embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.

Ideje lenne annak, hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.

Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd. Trianon. 1920. június 4.)

Forrás: Magyar Nyelv csoport, Facebook

Emlékeztető: „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják! (Seneca)

http://www.magyarvagyok.com/kultura/naplo/6628-Sir-Leonard-Woolley-a-magyarok-szarmazasarol.html

Adj egy esélyt a hazai gyártóknak!

... mert ezzel magadért is teszel...

A változás akkor is megtörténik ha nem veszünk benne részt, mi lenne ha legalább egy részletét megpróbálnánk irányítani?

Ennek szellemében cégünk komoly változtatásra törekszik;

Eddig elsősorban Angliából származó diszkont termékekkel foglalkoztunk.

Idén tavasztól azonban több „Magyar termék” csoportot is kínálunk, mivel mi is csatlakoztunk azokhoz, akik felismerték, hogy a gazdaság csak a hazai termékek vásárlásának terjedésével növekedhet.

Elemi érdekünk a gyártók támogatása, mert sok ezer embernek ők adják a munkahelyet, de tegyük hozzá hogy most még! Hiszen szinte naponta hallunk a csőd felé menetelő vállalkozásokról. 

Kérlek adj egy esélyt! 

Terjeszt a hírét milyen sok hazai gyártó kínál minőségi terméket jó áron!

Ezúton is szeretném jelezni hogy szívesen vesszük gyártóüzemek jelentkezését.

http://kerekpardiszkont.unas.hu/

Ami már kapható:

RETRO Játék járgányok, dömper, rakodó, traktor, kamion, nyerges-vontató, munkagépek minőségi alapanyagból, kiváló áron.

(nemsokára rögzítem a fajátékot is).

kattints a képre: 

Képek a weboldalon:

http://kerekpardiszkont.unas.hu/shop_ordered/2679/pic/foto/Domper55cm.jpg

http://kerekpardiszkont.unas.hu/shop_ordered/2679/pic/foto/Kamionautoval.jpg

http://kerekpardiszkont.unas.hu/shop_ordered/2679/pic/foto/Kamionhajoval.jpg

http://kerekpardiszkont.unas.hu/shop_ordered/2679/pic/foto/traktorpotkocsival.jpg

Jövőbeli lehetőségek - A legolcsóbb energiaforrás

Belegondoltál már abba, hogy milyen lenne, ha az asztalod termelne áramot a lámpának vagy a számítógépnek? Ez az ügyes asztal meg is mutatja, hogyan lehetséges ez.

A Biophotovoltatics cég nemrég kifejlesztett egy bio-fotovoltatikus (BPV) technológiás asztalt, amely könnyen lehet, hogy az első olyan tárgyak egyike, melyek növényeken keresztül tesznek szert energiára. Az asztalfelületen kicsi mohacserepek sorakoznak, amelyek algákat és egyéb edényes növényeket is tartalmaznak. A cserepek alján elektródák és vezetők is megtalálhatóak, így nagyjából úgy viselkednek, mint a bio-elektrokémiás eszközök, amelyek kémiai energiából elektromos energiát állítanak elő. Mikor a zöld színtestekkel rendelkező mohák és algák fotoszintetizálnak, az eközben felszabadult felesleges energiát az asztal tehát hasznosítani tudja elektromos áramként. A Biophotovoltatics egyelőre „Moss Table” nevet viselő terméke még fejlesztés alatt áll, de már most is képes kisebb eszközöket, mint például digitális órákat működtetni. A szakértők szerint a jövő BPV-s eszközei már nagyobb elektromos használati tárgyakat, mint például asztali lámpákat és laptopokat is képesek lesznek elegendő energiával ellátni.

a folyamat

Forrás:

http://www.alternativenergia.hu/a-legolcsobb-energiaforras/49954

http://greenstep.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1260:a-legolcs%C3%B3bb-energiaforr%C3%A1s