Az Arab-félsziget régészeti feltárásai: ismeretlen civilizáció a 9000 éves Al Magar
területen.
Al-Magar Civilization
A megnevezés: Al Magar összejövetelt
vagy találkozóhelyet jelent.
Az Arab-félszigeten feltárt régészeti
leletek bizonyítékot nyújtanak egy 9000 évvel ezelőtt virágzott civilizációra.
300 páratlan kőtárgyat találtak
eddig a távoli Al Magar területen, Szaúd-Arábiában
(jelenleg sivatag). Kőeszközök nyomai, nyílhegyek,
kis kaparók és
különböző állati szobrok,
domborművek; juh, kecske, strucc, sólyom, héja, kutya és
hal ábrázolás. Ló és más állatok háziasításának nyoma, faragott
kőábrázolásokon: equid - a lovak családjába tartozott.
 |
| Kő vágószerszám vagy kés |
|
2010-re már meghatároztak mintegy 80 tárgyat romok között,
ezek közé tartozik a festett és díszített talkum kő váza, a szövés-fonásra és a
gabonaőrlésre használható eszközök, az 1 m. magas ló mellszobor, szerszámok az
állatbőrök készítéséhez, mindezek magas fejlettségű kultúrát feltételeznek. Ősi
lovas vadászat ábrázolása, melyen megjelenik a a sólymok és kutyák segítségének a felhasználása,
ezek ábrázolásai korábban is megjelennek a sziklarajzokon és véseteken. A kutya hasonlít az
egyik legrégebben ismert háziasított
kutyafajtára, a sivatagi
salukira.
A gabona felhasználására szolgáló eszközök felvetik a kérdést: letelepedett növénytermesztő népek voltak?
 |
| Kőmedence vagy kőtál, feltehetően rituális használatra |
|
 |
| Szövés-fonás eszköz |
|
A kultikus élet jelenlétére utal, hogy ismerték a
balzsamozás módszerét. Ráadásul egy olyan formáját ami teljesen más mint amit ma ismerünk.
Egy kőleleten párhuzamos kis vonalak vannak meghatározott
csoportokban, a vizsgálatok jelentős használatot mutattak, talán számozásra
vagy időzítési célokra alkalmas.
 |
| A rejtélyes lelet, kis párhuzamos vonalakkal |
A DNA és az Egyesült Államokban (USA
specialized Laboratory) végzett C-14 (radiokarbon)
vizsgálatok igazolták a kezdeti feltételezést, hogy a leletek kora visszanyúlik 9000 évvel ezelőttre.
Michael Petraglia
azt mondja, hogy a múltban a helyszín buja folyóvölgy
lehetett. Az Al Magar a folyó két partján feküdt.
 |
| A kiszáradt folyók nyoma |
|
A leletek között találtak egyéb kő eszközöket, például kaparókat
melyek korát több mint 50.000 évre becsülték.
A régészek szerint a lovat
először Nyugat-Kazahsztánban háziasította az ember mintegy 6000 évvel ezelőtt, melyet megdönthet ez a felfedezés.
Ellenőrizhetetlen forrásból:
Egy nemzetközi csapat régész megjelentetett egy cikket a januárban, hogy azt az ember lehetett jelen az Arab-félszigeten mintegy 125.000 évvel ezelőtt.
Frissítés:
Legkorábbi települések
A régészet mai állása szerint az i. e. 12 000 körüli dátumig
követhetőek anatóliai és közel-keleti települések.
- Karim Saher: i. e.
12 000 körüli dátumtól több évezreden át lakott települést tártak fel,
amelynek külön említendő fontossága, hogy 7000 táján lótenyésztés
valószínűsíthető (a közelmúltig azt tartották, hogy Elő-Ázsiában nem volt
honos a ló, így azt az indoárják terjesztették el). Eszköztára
mezolitikus.
- Zavi Csemi (vagy Szanidár):
az i. e. 9. évezred legelején állattenyésztés adatolható.
- Tepe Asiab: i. e.
10 000 körül már neolit jellegű.
- Mureybet: i. e.
8500-7500, 8000-től kerámia és földművelés
- Gandzs Dareh Tepe:
i. e. 8500-7000, 7500 körül agyagedények, földművelés.
- Jerikó i. e.
8400-tól lakott, 7000-től földművelés.
- Bus Mordek: i. e.
8000-6000 között.
- Ugarit: i. e.
8000-től lakott, kerámia 6500-tól, bár a talajvíz miatt időzáras,
régészetileg tovább nem kutatható.
- Ali Kósz: i. e.
8000-5800 között, 7000 körül kalapált réz, 6500-tól kerámia.
- Çayönü: i. e.
7600-6500 között lakott, állattenyésztés és földművelés adatolt, 7000-től
hidegen kalapált rézleletek.
- Mlaffa’at: i. e.
7500-7000 körül már neolit jellegű.
- Hacilar: i. e.
7000-6500 között, majd 5900-5000. Hét kultúrréteg, a VII-ben agyagtégla,
V-ben állattenyésztés volt.
- Kalat Garmo: i. e.
7000-től földművelés, állattenyésztés, talán lótartás.
- Szüberde: i. e.
6800-tól akeramikus kultúra, de emellett olvasztott rezet használtak.
- Çatal Hüyük: i. e.
6800-5700 között, 6500-tól szövés, 6400-tól réz- és ólomöntés.
- Mersin: i. e.
6300-5000 között, kezdetektől kerámiával, 5900-tól kalkolitikus.
- Dzsaffar: i. e.
6500-tól lakott.
Az i. e. 7-6. évezredben Palesztina, majd 5000 körül Anatólia is
elnéptelenedik, majd újra benépesül, ezúttal keletről. Az érett, késői neolitot
a 6. évezredben több település képviseli, így
Dalma Tepe, Haggi Firuz,
Hasanlu, Janik Tepe, Pisdeli Tepe. Ezek közé tartozik a Folyamköz
szempontjából fontos
Hasszúna is.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Neolitikus_forradalom
.jpg)
