Jövőnk a múltunkban keresendő: A világ legősibb temploma, Göbekli Tepe hegy mellett

Nem is templom inkább templom-együttes

https://www.facebook.com/gobeklitepe/photos_stream

Forrás: tweet -> http://twitter.com/GobekliTepe <- tweet
data base -> http://www.gobekli.net/ <- data base

„A legkifinomultabb, legrészletesebb a legalsó kőkör, ezek egyben a legnagyobbak is, később betemették és rá került egy kisebb, ahogy telt-múlt az idő kopott el a tudás, majd Kr.e 8000 körül végleg elhagyták.”

Forrás:

Enigmák - Az emberiség titkosított történelme - 2013.06.05.

http://www.youtube.com/watch?v=pAaSddmgKSM

Wikipédia:

Göbekli Tepe egy régészeti lelőhely a mai Törökország délkeleti részén, ahol a romok kiásása során az emberiség eddig ismert legkorábbi körtemplomait tárták föl. A régészek szénizotópos mérései alapján az építmény mintegy 12 000 éves. A Würm-glaciális végén letelepült vadászközösség hozta létre. Ennek alapján megállapították, hogy a szakrális, szociális és műveltségi kapcsolatok alapján szerveződött társadalom megelőzte a növénytermesztő társadalmat. Idővel az itteni közösség is elkezdte a növénytermesztést és a háziállatok tenyésztését.

A környék legnagyobb városa, Şanlıurfa önmaga is ősrégi település. A várostól északra emelkednek a Tigris és Eufrátesz forrásvidékét rejtő és egész Dél-Törökországon áthúzódó hegyek déli domborulatai, amelyek egyik lágy ívű részét Göbekli Tepe („Pocakos hegy”) néven hívják a helyiek.
A hegy más részéről pattintott kőszerszámok: újkőkori kések, bárdok és hajítófegyverek tömege került elő. Az építőkövet messziről, a szomszéd völgyekből kellett a helyszínre vonszolni.

https://www.facebook.com/GobekliTepe1/photos_stream

Göbekli Tepe kőkörei nagyon egyszerű formatervet követnek: irdatlan oszlopok vagy álló T-betűt formázó mészkőtömbök alkotják mindegyiket. Feltűnően laposra faragták a kőpilléreket. Ötödakkora, mint a szélességük. Jó karnyújtásnyira magasodnak egymástól, kurta kőfal fut körbe közöttük. Minden gyűrű közepén két-két magasabb oszlop áll sekély gödörben. Akik itt ügyködtek, még nem konyítottak az építés trükkjeihez. Mégis odavittek jónéhány irdatlan tömböt, hogy azokból szakrális jellegű építményeket hozzanak létre, valószínűleg társadalmuk hanyatlásakor – nagyjából 12000 éve –, amik nem mellesleg jobb állapotban vannak, mint az eddig ismertté vált piramisok. Nem sok olyan tárgyat vagy építményt ismerünk, ami ennél régebbről származna. A régész Schmidt szerint a T- alakú oszlopok valószínűleg stilizált emberi lények lehetnek. Faragott karjuk van, kezük ágyékkötővel fedett hasuk felé nyúl. Erre utal az is, hogy mindegyik a kör közepe felé néz, ahol talán közösségi – rituális gyűlés vagy tánc zajlott. A régészek – bár véleményt nyilvánítani még korai – úgy vélik, valamiféle vallási rituálé részei lehettek ezek az oszlopok. Faragásaik zömmel gyilkos teremtményt – mérges skorpiót, támadó vadkant, bősz oroszlánt – ábrázolnak. Az oszlopfigura őrzői vagy totemállatai lehettek ezek a fenevadak.

https://www.facebook.com/GobekliTepe1/photos_stream

Egyre több és több jel sugallja, hogy Göbekli Tepe körei valami okból egy idő után elveszítették mágikus hatalmukat, vagy legalábbis a jelentőségüket. Építése után néhány évtizeddel minden oszlopkört betemettek, és új, már kisebb kört (olykor azon belül egy még kisebbet) emeltek fölé. Aztán ezeket is föltöltötték, és a közelben új kőkör építésébe kezdtek. Évszázadokon át mehetett ez így – megépítettek egy kört, használták egy ideig, majd betemették, és másikat emeltek a helyén. Az is furcsa, hogy Göbekli Tepe építői idővel egyre hanyagabbak lettek. Az első kőkörök a legnagyobbak és technikai-művészi értelemben legkidolgozottabbak. Az idő múlásával kisebbek és egyszerűbbek lettek az oszlopok, mintha készítőiket már nem érdekelte volna igazán a minőség. Aztán i. e. 8200 táján egészen kiveszett belőlük a buzgalom, Göbekli Tepe lassan feledésbe merült.

https://www.facebook.com/GobekliTepe1/photos_stream

A Göbekli Tepében folyó régészeti ásatások különössége, hogy településnek nyomát sem lelték. Az oszlopok kifaragásához és felállításához nyilvánvalóan jelentős munkástömegre volt szükség, viszont a helyszínen a folyamatos emberi tevékenységet biztosító elemi szükségletek nyomai nem találhatók. Nincs víz, a legközelebbi patak mintegy öt kilométerre van. Az építőknek – ha itt laktak – fedett szállás kellett volna, de se fal, se tűzhely maradványa nem került elő. Semmi jele, hogy a környéken élelemtermesztést végeztek, vagy földet műveltek volna. Főző-, sőt tűzrakó helyet sem találtak.
Minden jel arra vall, hogy Göbekli Tepe kizárólag kultuszhelyként, szertartási központként működött. Aki idejött, csak a munkáját végezte, lakni nem itt lakott. A helyszínen talált több ezer csont (gazellák, vadtulkok maradványa) arról árulkodik, hogy messze innen ejtették, és szállítmányokban küldhették az építőknek. Nyilván, nagyszabású vállalkozás volt maga az élelem szállítása is, amit meg kellett szervezni, le kellett bonyolítani. Azonban mindeddig nincs bizonyíték arra, hogy valamiféle közösségi hierarchiában éltek Göbekli Tepe építői. Nyoma sincs annak, hogy az itteniek közt vagyoni – tehát társadalmi-, tekintélyi-, hatalmi – különbségek voltak. Még arra sem utal lelet, hogy az itteniek közül egyesek jobb ételhez jutottak, mint a többiek.

https://www.facebook.com/GobekliTepe1/photos_stream

Schmidt úgy véli, hogy környékbeli vadászó-gyűjtögetők zarándokoltak Göbekli Tepébe. Másfél száz kilométeres körzetből gyűltek össze időről időre a templomnál. Lehetséges, hogy ajándékkal érkeztek – fizetséget hoztak a papoknak és a kőfaragóknak. Nemcsak a templom építéséhez, hanem a zarándokok irányításához is szervezettség kellett.

Csillagászati kapcsolat

Az építmények északi tájolása (ahogyan Çatalhöyük halottaié is) fölveti azt, hogy a csillagászat és az égi jelenségek megfigyelése fontos szerepet játszhattak a közösség műveltségében. Hogy a körtemplomok szoros kapcsolatban álltak az égbolt megfigyelésével, kézenfekvő föltételezésnek látszik.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6bekli_Tepe