A populációgenetika szerint a ma élő magyar férfiak 73,3%-a
már 30-40.000 éve itt
élt férfiak utóda.
Mégis európai a magyar őshaza?
„a recens minták vizsgálati eredményei
szerint, a ma élő magyar férfiak több mint 90%-a 4 származásvonalból
eredeztethető, és 73,3%-a már 30-40.000 éve itt élt férfiak utóda”
A MAGYAROK VII. VILÁGKONGRESSZUSA 2008 II. ŐSTÖRTÉNETI
KONFERENCIA
POPULÁCIÓGENETIKA / POPULATION GENETICS
Populációgenetika
„ellentmondás
található a magyarok és a finnek nyelvrokonsága, valamint a két nép Y
kromoszóma vizsgálatokon alapuló genetikai eredete között…”
„Az Y
kromoszóma minden más kromoszómától eltérő egyedi tulajdonságokkal rendelkezik.
Kis mérete (60Mb) miatt viszonylag könnyen lehet szekvencia-adatokat
meghatározni. Az Y kromoszóma jelentős része nem rekombinálódik (ezt a
területet NRY-nak – Non Recombining Y-nak nevezzük), ezért a keletkezett
mutációkat időrendi sorrendbe lehet állítani. A vizsgált markerek az NRY
területen helyezkednek el. Ezek analízise többek között azért lényeges, mert a
recens minták vizsgálati eredményei szerint, a ma élő magyar férfiak több mint
90%-a 4 származásvonalból eredeztethető, és 73,3%-a már 30-40.000 éve itt élt
férfiak utóda. Az Y kromoszóma rendkívül alkalmas a migrációk
követésére, ezért a fosszilis minták vertikális vizsgálati eredményeit
összehasonlítva a jelenben élő népcsoportok horizontális eredményeivel reális
képet kaphatunk származásunkról.”
Forrás: [1] Idézett
sorok: I. kötet. 32.o.
"Statisztikai elemzés alapján haplocsoport eloszlás
tekintetében a székelyek nem különböznek szignifikánsan a magyaroktól,
ugyanakkor valamennyi, az irodalomból vett populációval összehasonlítva, a
haplocsoportok eloszlása a székelyekben szignifikánsan eltérő." 36.old. Forrás: [1]
„A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és
99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta
összetétele nem különbözik egymástól, és valamennyiüknek jó kilenctizede az
európai őslakosságéval egyezik meg. Ez egyértelműen a mai magyarság genetikailag
európai eredetét jelzi.” Szabó István Mihály. Magyar Tudomány 2008.
októberi száma.
„1990-ben olasz genetikusok által publikált klasszikus
genetikai markereken alapuló tudományos vizsgálat arra kereste a választ, hogy
vajon milyen arányban van jelen az uráli populációk genetikai állománya a
finnek, lappok és magyarok körében (Guglielmino és m.társai 1990.).” (I.m.39.o.)
„A közlemény szerint az uráli gének aránya magyarokban
13,3%, a finnekben 10,1%, a lappokban 47,5%.” (I.m.40.o.)
Forrás: [2] 39-40.old.
"Az uráli nyelvek családfája
Ha ezeket a genetikai adatokat az uráli nyelvek családfáján
ábrázoljuk, hasonló tendenciát figyelhetünk meg, mint az előző génfrekvencia
térképen. Ahogy haladunk a keletebbre élő uráli populációk felé, úgy nő az
ázsiai jellegek aránya. A magyar népesség azonban kivételt képez."
Forrás: [3] 53-54.old.
"Ha felrajzoljuk az U4 genetikai hálózatát Kelet-Európa, Urál
és Nyugat-Szibéria népességeivel, a következő ábrát kapjuk (15.ábra). Az U4
további 3 alcsoportra bomlik. 16 310-es ág főleg a szláv népességekhez
kapcsolható. A 16 134 és 16 362 együttes becsült életkora 23 000
év, ez alapján felső paleolitikumi eredetűnek tételezhető fel. A kelet-európai
16 362-es ágból nyílik az uráli leszármazás a MtDNS 16 113-as helyén
bekövetkező mutációval. Becsült kora a típusváltozatosság alapján 19 ezer
év, a felső paleolitikum korszaka, ezen belül az eljegesedés maximuma. A másik
ritka U4 alcsoport a 16 311-es ág, benne manysi, ket, nyenyec és egyéb
kelet-európai populációk (mari, csuvas, és komi.zürjén), becsült kora 6500 év.
Valamivel későbbi a 16 189-es ág az 5600 évével benne a manysi, ket és
nganaszan mintákkal. A harmadik komi, mordvin és csuvas ág, a 16 261-es,
5200 éves. Ezen utóbbi ágak jelzik a további kibontakozását a Volga-Urál régió
finnugor népességének a neolitikum alatt.
Az előbbiekben ismertetett haplocsoportok elágazása tehát
a felső paleolitikumban kezdődött mintegy 23 ezer éve. Az ebben az időszakban
megjelenő vadászok hozhatták magukkal ezeket a géneket, akik egészen a
Kelet-Urálig kialakították sajátos kultúrájukat (régészet)."
Forrás: [4] 56-57.old.
Úgy tűnik Árpád
ázsiai népe europid volt, esetleg itt alakult ki, majd a környezeti tényezők
miatt elvándorolt és később visszatért. Vagy mint állítják néhányan az uráli
nyelvek annyira régiek hogy a szétválás a mongoloktól még azok vonásainak
kialakulása előtt történt.
A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle,
2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások
területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A
magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja.
...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az
EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3
%-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak
utódja." (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3.
bekezdés.)
"2000-ben, a
világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő
Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé.
Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást
foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól… E vizsgálatok
keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is
elemezték.
Népünk vonatkozásában
az alábbi megállapításokat tették: A magyar nép ősei a napjainktól számított
40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek
között voltak. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik
legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus -
őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban
legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
Szabó István Mihály. Magyar Tudomány 2008.
októberi száma.
Hasonlóakat állít egy nemrégiben közzétett vizsgálat is,
hatalmas anyag, két részletben tudtam csak feldolgozni:
A Kurgán-kultúra és a proto-indoeurópai nyelv lehet a válasz
eredetünkre, mert valahogy a domináns európai Y-kromoszómák bennünk is éppen
úgy megtalálhatóak.
Nagyon sok kérdés és csak néhány válasz de az legalább
lenyűgöző.
Hazánkban a J1
haplocsoport gyakoribb előfordulású, mint az északabbra fekvő országokban,
érdekesség hogy néhány etnikai csoportot kizárólag ide sorolnak be, mint
például az avarokat. Kinknek ma élő leszármazottjaik 81%-ban hordozzák az
eredeti géneket.
A hunok besorolása
azonban teljesen más, őket ma az Észak-Európában élő népcsoportok között
találták meg. Európában minimum három nagyobb népvándorlás van inkább
bevándorlás figyelhető meg, és ma már tudható hogy a neolitikum időszakától
kezdve népesítették be Európát több jól körülhatárolható népcsoporttal.
Forrás: [1]
Magyarok Világszövetsége 2008.
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett
sorok: I. kötet. 32.o.
Budapest, 2008. augusztus 16-20.
A Magyarság és a Kelet II. őstörténeti konferencia.
Dr. Nádasi Edit, Dr. Horváth Gábor, Dr. Fothi Erzsébet, Dr.
Sándor János, Dr. Prantner Ida, Dr. Ember István, Gáspár Róbert, Mészáros
Anita, Dr. Béres Judit: Székelyek: a honfoglaló magyarok rokonai? Magyarok
Világszövetsége. A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett
sorok: I. kötet. 32.o.
Forrás: [2]
Magyarok Világszövetsége 2008.
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII.
Budapest, 2008. augusztus 16-20.
A Magyarság és a Kelet II. őstörténeti konferencia.
Gáspár Róbert,
Mészáros Anita: Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális
DNS vizsgálatok alapján. Magyarok Világszövetsége. A Magyarok VII.
Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett sorok: I. kötet. 39-40.o.
„1990-ben olasz genetikusok által publikált klasszikus
genetikai markereken alapuló tudományos vizsgálat arra kereste a választ, hogy
vajon milyen arányban van jelen az uráli populációk genetikai állománya a
finnek, lappok és magyarok körében (Guglielmino és m.társai 1990.).” (I.m.39.o.)
„A közlemény szerint az uráli gének aránya magyarokban
13,3%, a finnekben 10,1%, a lappokban 47,5%.” (I.m.40.o.)
Forrás: [3] [4]
Magyarok Világszövetsége 2008.
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII.
Budapest, 2008. augusztus 16-20.
A Magyarság és a Kelet II. őstörténeti konferencia.
Gáspár Róbert,
Mészáros Anita: Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális
DNS vizsgálatok alapján. Magyarok Világszövetsége. A Magyarok VII.
Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett sorok: I. kötet. 53-54.old. és 56-57.old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése