Glozel
1924-ben egy francia faluban, Glozelben egyéb leletek
mellett olyan írásjeleket találtak kerámialapokon, csontokon, köveken, amelyek nagymértékben
hasonlítanak az ősi magyar írás betűihez. Erre 2003-ban és 2005 –ben is
felhívtam a figyelmet, mindkét alkalommal közölve a 111 glozeli jelet. (in:
Friedrich Klára- Szakács Gábor: Kárpát- medencei birtoklevelünk a
rovásírás-2003, 81. p. és Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába
rótták-2005, 48. p., angolul : Mystery of Tatárlaka: www.magtudin.org)
A hivatalos álláspont szerint a glozeli jelek kora:
1800-2300 év.
http://www.glozel.net
A jelek összehasonlító táblázatai lent.
A táblázatok áttekintése után joggal feltételezhetjük,
hogy a Kárpát-medencében, a bosnyák piramisok területén és Glozelben egyazon
műveltség képviselői tevékenykedtek és hagyták ránk írásjeleiket. Figyelemre
méltó, hogy a történelmi Magyarország (1920 előtt) területe az, ahol ezek a
jelek mind a mai napig használatosak.
Budapest, 2007, december Friedrich Klára, rovásírás kutató és oktató
 |
| XY ? :) |
A monogenezis bizonyítéka
A megfejtők
szemmel láthatóan nem tudtak mit kezdeni a tatárlakai jelek sokirányú
kapcsolataival. Úgy gondolták, hogy választaniuk kell: vagy a sumér írás
alapján fejtik meg a táblákat, vagy a székely rovásírás segítségével.
Záhonyi
András is megkérdezi a táblák jeleiről szólván: „Rovásjeleink mellett miként
bukkanhat fel ... az O mint moabi vagy szidoni (föníciai) rovásjel, esetleg
mint a Nap egyiptomi képjele?”
Arról
árulkodik ez a jellegzetes, másoknál is felmerülő kérdés, hogy a szerzők az
egyes írásokat csak egymástól független rendszerekként tudják elképzelni.
Ez aztán
megakadályozza őket az antik jellegű írásemlékek helyes értékelésében.
A táblákon
nyilvánvalóan nem sumér, székely, moabi és szidóni jeleket látunk, hanem csak
ezek előképét, vagy rokonát. A táblákon nem több írásból összeszedett jelek
kavalkádja látható, hanem egyetlen kőkori írás szervesen összetartozó jelei.
Amiből az következik, hogy volt egy kőkori írás, amelyik hatott a később kialakuló
antik írásrendszerekre.
Ha a tatárlakai
táblákat az írások monogenezisének bizonyítékaként tárgyaljuk, akkor nincs min
fennakadnunk, mert helyes úton járunk.
„A glozeli kövek becsült kora 15 ezer év, amivel nem tud mit kezdeni a világ tudománya, hiszen a mai ismeretek szerint abban az időszakban még nem létezett írás.
De máris 15000 éves Magyarságnál tartunk, ha a glozeli köveket tekintjük induló pontnak, melyek kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a Magyaroké az első írástudás, hiszen abban az időben még nem létezett írás! Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet.”
Vannak még hasonló leletek a Franciaországi Glozelből, igyekezni fogunk a neten fellelhető képeket is itt elhelyezni és megfejteni.
A szarvasos kő 15ezer éves lelet, a pirossal jelölt részt jól kivehető magyar rovás betűi a szarvas agancsától a nyakáig biztonsággal tudjuk olvasni.
A megoldás: HAJTVA ŰZIK A SZARVAST.
Lehetséges, hogy egy társasjáték figurája volt.
Miért Franciaországból került elő?
Mit kerestek ott magyar népek? Ezekre a későbbiekben válaszolunk. Elöljáróban a
galliai leletekről az első lelet a bevezetőjénél olvashatnak.
Ha sikerül teljes képet kapnunk a
lelet felső sorában kezdődő írásról, megtudjuk a teljes olvasatot, akkor ezt az
oldalt módosítani fogom.”
( A lelet olvasatát én publikáltam
először, mivel magyar nemzeti kincs, szabadon bemutatható "Kissúrék
rovásírás megfejtései" címmel. 2011.).
15.000 éves rovás irás Glozeli lelet„Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet.. A kavicson tökéletesen látszik a 15.000 évvel ezelőtti rovás írásunk, amelynek betűi, jelei ugyancsak megtalálhatók az alábbi honfoglalás kori kereszten!”
http://www.magyarhon.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=218&Itemid=184
További fotók a hivatalos weboldalról:
http://www.glozel.net/ceramic_artifacts.html
Friedrich Klára
A KÁRPÁT-MEDENCE, A BOSNYÁK PIRAMISOK
ÉS GLOZEL JELRENDSZERÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Röviden a Kárpát-medencei jelrendszerről
1. Az ősi magyar
rovásírás
Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki.
Eddig megtalált legrégebbi emlékei: a Bajóti Jankovich barlang pálcavégén
talált jelek 15 – 20.000 éves bolygatatlan rétegből származnak. A Tatárlakai
Korong jelei 7500-8200 évesek. Ezen írásnak további 6-7000 éves emlékei
kerültek elő Torma Zsófia (1831-1899) régésznő ásatásain az erdélyi Tordos
közelében. A rovásírás emlékei fennmaradtak a történelmi Magyarország területén
(lásd az 1920 előtti térképeket) köveken, templomok falain, csont, fa, ezüst,
aranytárgyakon, könyvekben.
A rovásírás emlékei bizonyítják a magyarság Kárpát-medencei
eredetét ( lásd Friedrich Klára: Tatárlaka titka- angol nyelven is –Mystery of
Tatárlaka, web: www.magtudin.org )
A rovásírás a magyarok között ma is használatos , a
történelmi Magyarország területén legalább százezer ember használja a
mindennapi életben. Szakács Gábor újságíró, rovásírás kutató pedig 10. éve
szervez versenyeket az ifjúság 9-18 éves korosztálya számára, amelyre általában
700 fő jelentkezik évente. A 15-20.000 éves jelrendszer tehát ma is tökéletesen
használható, annál is inkább, mert a magyar nyelv hangjait csak ezzel lehet
tökéletesen lejegyezni, hiszen amikor a 10. században a magyaroknak át kellett
térniük a latin betűs írásra, abban nyelvük 13 hangjára ( TY, GY, NY, SZ, ZS,
CS, LY, J, K, Á, É, Ö, Ü) nem volt jel.
2. Tászok-tető-i
megalítok jelei
A Tászok-tető a Kárpát-medencében, Erdélyben található. Az
1013 méter magas fennsíkon és környékén a leírások szerint több száz írásos
kőtömb volt található. Átlagos méretük: 180x 140 centiméter volt. Mára ezekből
csupán kettő látható épségben a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban
(Erdély) és néhány összetörve a fennsíkon. A köveken lévő írások többségének
kora a párhuzamok alapján 10.000 év körüli. (lásd: Friedrich Klára : Megalítok
a Tászok –tetőn, in: Friedrich Klára-Szakács Gábor: Tászok-tetőtől a bosnyák
piramisokig- 2007)
3. A Tordos – Vinca
műveltség jelei
A tordosi műveltség első feltárója a már említett Torma
Zsófia régésznő, 1875-től. Többezer újkőkori agyagkorongján már ekkor
megjelenik a ma is használatos ősi magyar rovásírás jeleinek többsége. 1905-től
a Nándorfehérvár (1920-tól Beográd, Serbia) melletti Vinca településen és
környékén is gazdag újkőkori leletanyag került elő.
Kárpát-medencén kívüli jelrendszerek
Ezekből most csak kettőre térünk ki, noha több más európai
és ázsiai jelrendszer mutat hasonlóságot az ősi magyar rovásírással.
1. A bosnyák
piramisok jelei
A boszniai Visoko-ban, Szarajevotól 30 kilométerre kezdte
meg ásatásait 2005-ben Semir Osmanagic piramiskutató. A Visocica hegy piramis
alakjára Senad J. Hodovic múzeumigazgató hívta fel figyelmét. Ezen kívül még
négy közeli, növényekkel benőtt dombról feltételezik, hogy piramist rejt
magában. Ásatások főként a Nap és Hold piramisnak nevezett építmények területén
folynak, s már az eddigi feltárások is bizonyították, hogy mesterséges, ember
által készített alkotások. A Nap piramis mérete és kora meghaladja a Gizai-ét,
amelyet Kheopsz fáraó építtetett 4600 évvel ezelőtt.
Szakács Gábor, aki 2006 júniusában járt először a
helyszínen, azzal a felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramis alagútjában és
a környékén lévő nagy köveken az ősi magyar rovásírásnak megfelelő jeleket
talált, s ebből következően a Tordos –Vinca műveltség területe déli irányban
kitolódik.
2007 júniusában a helyszínre látogató csoportunk több
tagjával együtt erről jómagam is meggyőződtem.
További ismeretek szerezhetők a bosnyák piramisokról a
www.piramidasunca.ba weblapon.
2. Glozel
1924-ben egy francia faluban, Glozelben egyéb leletek
mellett olyan írásjeleket találtak kerámialapokon, csontokon, köveken, amelyek
nagy mértékben hasonlítanak az ősi magyar írás betűihez. Erre 2003-ban és 2005
–ben is felhívtam a figyelmet, mindkét alkalommal közölve a 111 glozeli jelet.
(in: Friedrich Klára- Szakács Gábor: Kárpát- medencei birtoklevelünk a
rovásírás-2003, 81. p. és Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába
rótták-2005, 48. p., angolul : Mystery of Tatárlaka: www.magtudin.org)
A hivatalos álláspont szerint a glozeli jelek kora:
1800-2300 év.
http://www.glozel.net
A jelek összehasonlító táblázatai
A táblázatok áttekintése után joggal feltételezhetjük, hogy
a Kárpát-medencében, a bosnyák piramisok területén és Glozelben egyazon
műveltség képviselői tevékenykedtek és hagyták ránk írásjeleiket. Figyelemre
méltó, hogy a történelmi Magyarország (1920 előtt) területe az, ahol ezek a
jelek mind a mai napig használatosak."
Budapest, 2007, december Friedrich Klára
rovásírás kutató és oktató
Honlapunk: http://www.rovasirokor-forrai.xw.hu
SZAKIRODALOM A JELRENDSZERHEZ
Gimbutas, Marija: The Gods and Goddessess of Old Europe
(Berkeley,1974)
Szakács Gábor: Tudósítások a bosnyák piramisokról (Magyar
Demokrata, 2006/26, 45, 48)
Tomory Zsuzsa: Kezdeteink (Miskolci Bölcsész Egyesület,
1995)
Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben (Buenos Aires, 1972)
Winn, Shan, M.M: Pre writing in south-eastern Europe
(Western Publishers, 1981)
