A boszniai piramisok rejtélye - erőmű lenne az első civilizáció alkotása?

A Piramis Visoko városában található, Boszniában. Nagy valószínűséggel a legnagyobb piramis építmény a történelem folyamán - eléri 2300 láb magasságot, körülbelül 1/3 nagyobb, mint a gízai piramis!

A romok rejtenek továbbá egy középkori fallal körülvett várost a megalittal és kövezett (szilárd burkolatú) utat, amely egy földalatti alagút rendszer bejáratához is elvezet. Richard Hoyle szerint, aki a Summer ásatási csapat résztvevője a bosnyák piramisok 30.000 évesek, mellyel megelőzik az első ismert emberi civilizációt.

 http://www.youtube.com/watch?v=64150xWWhZE&feature=related


"A boszniai 220 méter magas Nap-piramis 30%-kal nagyobb, mint a legnagyobb piramis a Gízai-fennsíkon és a legutóbbi ásatások ismertették meg egy eddig nem ismert részét, egy nagy őskori földalatti labirintust, amely szintén alátámasztja azt az elméletet, hogy a piramis egy erőmű lehet.
A 2009-es Magyarok Országos Gyűlésén Szakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók beszámolóját magam is meghallgattam. Előadásukban elmondták és bemutatták, hogy a székely-magyar rovásírás abc-jéből, 21 betűt azonosítottak piramisban talált köveken és deszkadarabokon."


"És egy pillanat erejéig visszatérve a Ley-vonalakhoz, melyek mentén az egész világot behálózó energiaáramlás mellett az őseink által használt, puzdracsöves, tarsolylemezes "optikai távírórendszer" is működött. Fontos lenne, ha e vonalak energetika működését fel tudnánk tárni, mert többé nem lennének energia-gondjaink, hiszen közvetlenül a Föld energiáját lehetne megcsapolni. A kimerülés veszélye sem fenyegetne, mivel a Nap és a Hold folyamatosan újratölti a rendszert, mint valami hatalmas akkumulátor-telepet. A tiszta energia felhasználhatósága lehet, hogy már csak lépésre van az emberiségtől..."

http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=288

NaPút - ezt az oldalt nagyon szeretem:
http://naput.hu/g-mainmenu-30/1690-a-boszniai-piramisok-rejteje

Fotók:

http://tudatbazis.hu/ujabb-informaciok-a-boszniai-piramisokrol-bebizonyitottak-hogy-10-000-eve-epult-a-a-nap-piramis

http://index.hu/tudomany/tortenelem/pir060607/

2012.11.20.



Egy érdekes hang (csak néhány kiragadott mondat, hallgasd meg az egészet :)

AVATARA: Mit üzennek a boszniai piramisok?

Az egyiptomi piramisokban nem találtak múmiákat, tehát nem temetkezési helyek! Nem királysírok és nem erre használták Dél-és Közép-Amerikában sem! Az egyiptomi eredethagyomány, legenda szerint a piramisok már ott voltak amikor ők megérkeztek a területre.
45-47 ezer évesek? Mint a Visoko Hold piramis.
Azt hogy a Koptok őrizték meg az eredeti egyiptomi vérvonalat már máshol is hallottam.
Ugyanaz a nép építette az egyiptomi, a visokoi és mexikói piramisokat.
Pálos rend, Gyöngyösi Gergely által leírt beavatás rendkívüli, jó lenne többet tudni róla.

Véleményem:
Számomra hihető hogy a mi civilizációnk előtt létezhettek magas kultúrák, akár nálunk sokkal fejlettebbek is. A legendák, mondák, mítoszok és mindaz amit a nép száján őrződött meg, valami igazságot kell tartalmazzon hisz olyan sokáig érdemesnek tartották a hagyományt életben tartani. Miért feltételezzük hogy kitaláltak történeteket amelyeknek a valós életükhöz semmi köze sincsen? Ennek nem lenne értelme, nincs miért feltételeznünk hogy elődeink értelmetlen lények voltak.
Szintén sokan állnak már annak pártján hogy jelentős hasonlóságokat találhatunk a különböző földrészek eredet mítoszai között, melyeket egymásról a hatalmas távolságok választanak el.    
Fura a stílusa, de annyira érdekes ahogy az ásatás folyamatáról és általában a régészetről beszél azt érdemes meghallgatni.
 
https://www.youtube.com/watch?v=bECPp7hxvHw&feature=related


2012.10.24.
Csak hogy szkeptikusabb oldal is jelen legyen: )
wiki: 
A Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac).
A tudományos közvéleményt egyelőre megosztja a furcsa felfedezés. 2008. augusztus 25-30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató tartott előadást.
A régésztársadalom nagy része viszont élénken tiltakozik Osmanagić ásatási engedélye ellen, mivel a hegyen műemlék középkori erőd áll, aminek római alapjai vannak, ezalatt pedig illír település. Osmanagić minden kultúrréteget keresztülvágott az ásatásai során, félretéve a régészet minden szabályát, és csak arra koncentrálva, ami őt érdekli. A régész-közvélemény nyomásának engedve Gavrilo Grahovac bosnyák kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől.

Egy lelkes amatőr 

Semir Osmanagić amerikában élő bosnyák fémmegmunkálóműhely-tulajdonos, amatőr régész 2005 áprilisában, a Szarajevó melletti Visokóban tett látogatása alkalmával Senad Hodović, a helyi múzeum igazgatója hívta fel figyelmét a vidék furcsa földrajzi geometriája: a város fölött magasodó, meglepően szabályos formájú, erdővel borított hegyre.

• Osmanagić már korábban felhívta magára a figyelmet egy könyvvel, amelyben a majákról azt állította, hogy közvetlenül az atlantisziak leszármazottai, közvetve pedig – rajtuk keresztül – a Fiastyúk csillagkép egy naprendszeréből származnak. E könyve miatt tudományos hitele már eleve kérdéses volt, és boszniai ténykedése ismét amatőrizmusát igazolta.
• Osmanagić hipotézise szerint a Visocicának nevezett hegy nem természetes képződmény, hanem az ősi időkben, ember által épített, vagy átformált alkotás, Európa első piramisa.
• Vitatott geofizikai eredmények (hőtérkép) alapján azt állítja, hogy kilenc piramist fedezett fel. A hegyek környékén talált egyetlen, alig háromszáz méter hosszú, és a „főpiramistól” 3 kilométerre lévő alagúból, és a környékbeliek elbeszéléseiből (miszerint néhány gyerek bement egy alagútba és a hegyek túloldalán jöttek ki) következtetve elmélete szerint a kilenc „piramist” alagútrendszer köti össze.
• Néhány előkerült fadarab C14-es vizsgálata alapján a piramisok korát jelenleg 34 ezer évesre teszi.
• A fő völgyben elhelyezkedő öt piramisnak nevet is adott: Nap-, Hold-, Sárkány-, Föld- és Szerelem-piramisa. E nevek eredetére eleddig semmilyen magyarázattal nem szolgált, és azt sem indokolta, hogy a Nap-piramison kívül a másik nyolc miért nem látszik egyáltalán piramisnak.

A boszniai Zenicai Egyetemen vizsgálták meg azokat a leleteket, amiket Osmanagić őskori építőanyagként írt le. Az eredmények szerint a betonszerű anyagból álló blokkok jóval felülmúlják a beton keménységét és sűrűségét, bármely mai iparilag előállított építőanyagnál szilárdabbak. A kőzet azonban azért ilyen szilárd, mert nem mesterséges, hanem természetes konglomerátum.

A leletek értelmezése

A boszniai Zenicai Egyetemen vizsgálták meg azokat a leleteket, amiket Osmanagić őskori építőanyagként írt le. Az eredmények szerint a betonszerű anyagból álló blokkok jóval felülmúlják a beton keménységét és sűrűségét, bármely mai iparilag előállított építőanyagnál szilárdabbak. A kőzet azonban azért ilyen szilárd, mert nem mesterséges, hanem természetes konglomerátum (kerekített szemcséjű üledékes kőzet).

A rovásírás

Az alagútban vagy a környékén (a hiányos publikálás miatt nem egyértelmű, hogy valóban az alagútból származnak-e) feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé választották. A leírók ugyan a „piramisok alatt húzódó alagutakról” beszélnek, valójában egyetlen 300 méteres, a piramistól több kilométerre húzódó folyosóról van szó.

A székely rovásírás azonban nem 39 betűből áll (legalább 80-100 jelből a ligatúrákkal és szótagjelekkel együtt), és a piramis környékén feltárt írásjelekről egyelőre azt sem tudni, hogy szó- vagy szótagjelek-e, ám valószínűleg nem betűk. A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem csodálható, hiszen egyrészt az „alagútról” a mai napig sem derült ki, hogy középkori bányatárna volt vagy annál korábban épült, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak. A bosnyák „piramisok” környékén talált jelek feltehetően a Tordos-Vinca kultúra írásjelei közé tartoznak (ez azonban még ellenőrzést igényel), amelyek maximum 5-7000 évesek lehetnek. (Hasonló írásrendszerrel írták meg a hiteles ásatáson előkerült és a Magyar Nemzeti Múzeumban látható 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szövegét.) Az írásjelek nem alkalmasak ennél pontosabb kormeghatározásra. „Olvasásuk” esetén azonban lehetőséget adnak valamilyen – a piramisokhoz kapcsolódó – elmélet felállítására.

Egy 34 000 éves deszkadarabon találták a feliratokat, de ez csak a Magyar Nemzet egy cikkében volt olvasható. A C¹⁴-elemzésről azonban soha nem volt publikáció, nem tudni, melyik laboratóriumban végezték és hol tették közzé az eredményeket. További felderítést igényel, hogy a kőbe vésett feliratok és a deszkadarabok egyidősek-e, mivel ezt automatikusan nem lehet feltételezni.

Legújabban Varga Géza írástörténész elolvasott egy kőbe vésett viszokói feliratot, amely a barlang bejáratánál találtatott: "A viszokói „piramis” a barlangjából előkerült felirat szerint kultikus helyként szolgált". A viszokói felirat két szójelből áll, s hasonló elv szerint íródott, mint egy amerikai totonák piramis lépcsőjén lévő felirat. A totonák piramis felirata szintén két szójelből áll, sőt a jelek egyike azonos a két piramison. Mindegyik piramisfelirat jól azonosítható és értelmezhető a székely jelek segítségével. A totonák felirat értelme: magas folyó, a viszokói feliraté pedig: magas tengely. Ez – Varga Géza szerint – arra utal, hogy a boszniai "piramist" kultikus helyként használták, ahol a világoszlopot (az égigérő fát, vagy a Tejutat) tisztelték. Azaz a viszokói hegyet akkor is piramisként használták, ha maga a hegy természetes hegy volt.

Piramisok

Nap piramis (Visočica)

Magassága 220 m. Északi oldala-csúcsa a 147 m-es Kheopsz-piramishoz hasonlóan északi Sarkcsillagra néz. A tájolás pontossága vitatott, mivel elég nehéz a piramis oldalának pontos irányát meghatározni, de ha valóban az északi Sarkcsillagra nézne, akkor azt csak véletlen egybeesésnek kellene tekinteni, mivel a földrajzi északi pólus a földtengely precessziója miatt vándorol, és már évszázadokkal ezelőtt sem azon a helyen volt, ahol ma, főleg nem sok évezrede.

A „régészek” az alakzatot mind a négy oldalán megbontották, és hasonló szerkezetet találtak. A talaj vagy mohatakarás alatt épen maradt breccsaszerű (szögletes szemcséjű üledékes kőzet) kőtömbök formálása, illeszkedése jól látható. A piramis bejárati platójánál 1×1×1,5 m méretű, pár tonnás konglomerátum kőtömböt is találtak. Az ilyen tömböket, valamint az itt található homokkő lapok sokaságát bontották meg és hordták el a múlt században építkezéseikhez a helyi lakosok. A középső és felső régióban földrengés, tektonikus és eróziós hatások okozta elmozdulások nyomai lelhetőek fel. A homokkő lapokat az elmélet szerint az építmény burkolására használták. Ez hasonlóságot mutat az egyiptomi piramisokkal, amelyeket egykor szintén borítás fedett. A geológusok szerint azonban ez a töredezett, vékonypados rétegsor az egész környéken megtalálható, és nem burkolat, hanem természetes képződmény.

Osmanagić szerint helyszínen járt egyiptológusok más hasonlóságokat is találtak az egyiptomi piramisokkal, s megállapították, hogy helyszínen készült (mesterséges) "betonról" van szó. (A helyszínen járt egyiptomi tudós azonban nem egyiptológus, hanem geológus.) Ehhez Osmanagić elmélete szerint Egyiptomban alkalmazotthoz hasonló kötőanyagot használtak, s a felhasznált kövek mérete és megmunkálása is hasonló. Egyiptomban azonban a kövek illesztésénél nem használtak semmilyen kötőanyagot, vagy ha igen, akkor az agyag- és gipszhabarcs volt. Egyiptomban mészhabarcsot sohasem használtak. A kőanyag a fotók alapján lapos és széles tégla alakú, míg az egyiptomi építőanyag mindig vaskos tégla formájú volt, a két formavilág között nem nagyobb a hasonlóság, mint a B30-as és a Porotherm tégla között. A vizsgálatok megerősítették, hogy ez az anyag kétszer erősebb a ma használatos betonnál, a kötőanyag pedig kalcium-hidroxid, mely kalcium-karbonáttá alakult át. Ez a képződmény is természetes eredetű konglomerátumnak bizonyult.

Osmanagić szerint a piramist a 34 ezer éve (más helyeken 27 ezer évet említ) élt elő-illírek építették. Nem magyarázza azonban azt, hogy ezek az illírek az elkövetkező 32 ezer (illetve 25 ezer) évben hol voltak, hiszen az illírek első említése a római korra tehető.

A hely értelmezése körüli kételyek

Mellette szóló érvek

• Osmanagić állítása szerint a hőkamera kimutatta, hogy gyorsabban elnyeli a hőt, mint a környező hegyek, ez arra utal, hogy üreges.
• Osmanagić bizonyítékként kezeli Harry Oldfield felvételeit. Oldfield aurafényképezéssel foglalkozik, ami jelen esetben nem más, mint digitális hamis színezésű fotók. (Osmanagić dr. Oldfield néven említi, pedig nem az.)

Ellene szóló érvek

• A hőkamerás fevételek semmit sem jelentenek, mivel mindig a környék legmagasabb pontjai (dombok és hegygerincek) a legalacsonyabb hőtehetetlenségűek. Bármely domb- vagy hegyvidékről készített felvétel ugyanezeket a jellegzetességeket mutatja.
• Az építők a piramist pontosan úgy építették volna meg, hogy a geológiai rétegződés azonos legyen a többi hegy felépítésével, ami képtelenség. Éppígy képtelen elképzelés az, hogy kilométereken keresztül mindenhol ugyanolyan, több tonnás kőlapokból épített burkolat lett volna a környéken. A valóság az, hogy a hegyek geológiai szerkezete azonos, és mindenhol ugyanaz a vékonypados, viszonylag apróra töredezett, konglomerátumos üledékréteg bukkan fel. A konglomerátum nem más, mint természetes beton, kerek szemcséjű (vagyis folyóvízi eredetű), utólag geológiai és kémiai folyamatok által összecementált hordalék, ami a hegységképződés során összetöredezett.
• A piramis létezése csak feltételezés. A tényt az elmélet felállítójának kell bizonyítani, és nem a szkeptikusoknak kell az ellenkezőjét. Az eredmények azonban eddig semmi olyat nem produkáltak, ami a piramis épített voltára, bármilyen emberi beavatkozásra bizonyítékot jelentenének. Attól még nem lesz bizonyíték egy feltételezés, hogy a napi sajtó bizonyított tényként számol be róla.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_Piramisok_V%C3%B6lgye