A Piramis Visoko városában található, Boszniában. Nagy valószínűséggel a
legnagyobb piramis építmény a történelem folyamán - eléri 2300 láb magasságot,
körülbelül 1/3 nagyobb, mint a gízai
piramis!
A romok rejtenek
továbbá egy középkori fallal körülvett
várost a megalittal és kövezett
(szilárd burkolatú) utat, amely egy földalatti alagút rendszer bejáratához is
elvezet. Richard Hoyle
szerint, aki a Summer ásatási csapat résztvevője
a bosnyák piramisok 30.000 évesek, mellyel megelőzik az első ismert emberi civilizációt.
http://www.youtube.com/watch?v=64150xWWhZE&feature=related
"A boszniai 220 méter magas Nap-piramis 30%-kal nagyobb, mint a legnagyobb piramis a Gízai-fennsíkon
és a legutóbbi ásatások ismertették meg egy eddig nem ismert részét,
egy nagy őskori földalatti labirintust, amely szintén alátámasztja azt
az elméletet, hogy a piramis egy erőmű lehet.
A 2009-es Magyarok Országos Gyűlésén Szakács Gábor és Friedrich Klára
magyar íráskutatók beszámolóját magam is meghallgattam. Előadásukban
elmondták és bemutatták, hogy a székely-magyar rovásírás abc-jéből, 21 betűt azonosítottak piramisban talált köveken és deszkadarabokon."
"És egy pillanat erejéig visszatérve a Ley-vonalakhoz, melyek mentén az egész világot behálózó energiaáramlás mellett az őseink által használt, puzdracsöves, tarsolylemezes "optikai távírórendszer"
is működött. Fontos lenne, ha e vonalak energetika működését fel
tudnánk tárni, mert többé nem lennének energia-gondjaink, hiszen
közvetlenül a Föld energiáját lehetne megcsapolni. A kimerülés veszélye sem fenyegetne, mivel a Nap és a Hold folyamatosan újratölti a rendszert,
mint valami hatalmas akkumulátor-telepet. A tiszta energia
felhasználhatósága lehet, hogy már csak lépésre van az emberiségtől..."
http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=288
NaPút - ezt az oldalt nagyon szeretem:
http://naput.hu/g-mainmenu-30/1690-a-boszniai-piramisok-rejteje
Fotók:
Az egyiptomi piramisokban nem találtak múmiákat, tehát nem temetkezési helyek! Nem királysírok és nem erre használták Dél-és Közép-Amerikában sem! Az egyiptomi eredethagyomány, legenda szerint a piramisok már ott voltak amikor ők megérkeztek a területre.
45-47 ezer évesek? Mint a Visoko Hold piramis.
Azt hogy a Koptok őrizték meg az eredeti egyiptomi vérvonalat már máshol is hallottam.
Ugyanaz a nép építette az egyiptomi, a visokoi és mexikói piramisokat.
Pálos rend, Gyöngyösi Gergely által leírt beavatás rendkívüli, jó lenne többet tudni róla.
Véleményem:
Számomra hihető hogy a mi civilizációnk előtt létezhettek magas kultúrák, akár nálunk sokkal fejlettebbek is. A legendák, mondák, mítoszok és mindaz amit a nép száján őrződött meg, valami igazságot kell tartalmazzon hisz olyan sokáig érdemesnek tartották a hagyományt életben tartani. Miért feltételezzük hogy kitaláltak történeteket amelyeknek a valós életükhöz semmi köze sincsen? Ennek nem lenne értelme, nincs miért feltételeznünk hogy elődeink értelmetlen lények voltak.
Szintén sokan állnak már annak pártján hogy jelentős hasonlóságokat találhatunk a különböző földrészek eredet mítoszai között, melyeket egymásról a hatalmas távolságok választanak el.
Fura a stílusa, de annyira érdekes ahogy az ásatás folyamatáról és általában a régészetről beszél azt érdemes meghallgatni.
https://www.youtube.com/watch?v=bECPp7hxvHw&feature=related
2012.10.24.
Csak hogy szkeptikusabb oldal is jelen legyen: )
wiki:
A Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait.
Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek
alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek
neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac).
A tudományos közvéleményt egyelőre megosztja a furcsa felfedezés.
2008. augusztus 25-30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi
Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató tartott
előadást.
A régésztársadalom nagy része viszont élénken tiltakozik Osmanagić
ásatási engedélye ellen, mivel a hegyen műemlék középkori erőd áll,
aminek római alapjai vannak, ezalatt pedig illír település. Osmanagić
minden kultúrréteget keresztülvágott az ásatásai során, félretéve a
régészet minden szabályát, és csak arra koncentrálva, ami őt érdekli. A
régész-közvélemény nyomásának engedve Gavrilo Grahovac bosnyák
kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől.
Egy lelkes amatőr
Semir Osmanagić amerikában élő bosnyák
fémmegmunkálóműhely-tulajdonos, amatőr régész 2005 áprilisában, a
Szarajevó melletti Visokóban tett látogatása alkalmával Senad Hodović, a
helyi múzeum igazgatója hívta fel figyelmét a vidék furcsa földrajzi geometriája: a város fölött magasodó, meglepően szabályos formájú, erdővel borított hegyre.
- Osmanagić már korábban felhívta magára a figyelmet egy könyvvel, amelyben a majákról azt állította, hogy közvetlenül az atlantisziak leszármazottai, közvetve pedig – rajtuk keresztül – a Fiastyúk csillagkép egy naprendszeréből származnak. E könyve miatt tudományos hitele már eleve kérdéses volt, és boszniai ténykedése ismét amatőrizmusát igazolta.
- Osmanagić hipotézise szerint a Visocicának nevezett hegy nem természetes képződmény, hanem az ősi időkben, ember által épített, vagy átformált alkotás, Európa első piramisa.
- Vitatott geofizikai eredmények (hőtérkép) alapján azt állítja, hogy kilenc piramist fedezett fel.
A hegyek környékén talált egyetlen, alig háromszáz méter hosszú, és a
„főpiramistól” 3 kilométerre lévő alagúból, és a környékbeliek
elbeszéléseiből (miszerint néhány gyerek bement egy alagútba és a hegyek
túloldalán jöttek ki) következtetve elmélete szerint a kilenc „piramist” alagútrendszer köti össze.
- Néhány előkerült fadarab C14-es vizsgálata alapján a piramisok korát jelenleg 34 ezer évesre teszi.
- A fő völgyben elhelyezkedő öt piramisnak nevet is adott: Nap-, Hold-, Sárkány-, Föld- és Szerelem-piramisa.
E nevek eredetére eleddig semmilyen magyarázattal nem szolgált, és azt
sem indokolta, hogy a Nap-piramison kívül a másik nyolc miért nem
látszik egyáltalán piramisnak.
A boszniai Zenicai Egyetemen vizsgálták meg azokat a leleteket,
amiket Osmanagić őskori építőanyagként írt le. Az eredmények szerint a
betonszerű anyagból álló blokkok jóval felülmúlják a beton keménységét
és sűrűségét, bármely mai iparilag előállított építőanyagnál
szilárdabbak. A kőzet azonban azért ilyen szilárd, mert nem mesterséges,
hanem természetes konglomerátum.
A leletek értelmezése
A
boszniai Zenicai Egyetemen vizsgálták meg azokat a leleteket, amiket Osmanagić
őskori építőanyagként írt le. Az eredmények szerint a betonszerű anyagból álló
blokkok jóval felülmúlják a beton keménységét és sűrűségét, bármely mai
iparilag előállított építőanyagnál szilárdabbak. A kőzet azonban azért ilyen
szilárd, mert nem mesterséges, hanem természetes konglomerátum (kerekített
szemcséjű üledékes kőzet).
A rovásírás
Az
alagútban vagy a környékén (a hiányos publikálás miatt nem egyértelmű, hogy
valóban az alagútból származnak-e) feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich
Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt
azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich
Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé
választották. A leírók ugyan
a „piramisok alatt húzódó alagutakról” beszélnek, valójában egyetlen 300
méteres, a piramistól több kilométerre húzódó folyosóról van szó.
A
székely rovásírás azonban nem 39 betűből áll (legalább 80-100 jelből a
ligatúrákkal és szótagjelekkel együtt), és a piramis környékén feltárt
írásjelekről egyelőre azt sem tudni, hogy szó- vagy szótagjelek-e, ám
valószínűleg nem betűk. A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem
csodálható, hiszen egyrészt az „alagútról” a mai napig sem derült ki, hogy
középkori bányatárna volt vagy annál korábban épült, másrészről a székelynek
nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében
már több ezer éve jelen vannak. A bosnyák „piramisok” környékén talált jelek
feltehetően a Tordos-Vinca kultúra írásjelei közé tartoznak (ez azonban még
ellenőrzést igényel), amelyek maximum 5-7000 évesek lehetnek. (Hasonló
írásrendszerrel írták meg a hiteles ásatáson előkerült és a Magyar Nemzeti
Múzeumban látható 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szövegét.) Az
írásjelek nem alkalmasak ennél pontosabb kormeghatározásra. „Olvasásuk” esetén
azonban lehetőséget adnak valamilyen – a piramisokhoz kapcsolódó – elmélet
felállítására.
Egy
34 000 éves deszkadarabon találták a feliratokat, de ez csak a Magyar Nemzet
egy cikkében volt olvasható. A C14-elemzésről azonban soha nem volt
publikáció, nem tudni, melyik laboratóriumban végezték és hol tették közzé az
eredményeket. További felderítést igényel, hogy a kőbe vésett feliratok és a
deszkadarabok egyidősek-e, mivel ezt automatikusan nem lehet feltételezni.
Legújabban
Varga Géza írástörténész elolvasott egy kőbe vésett viszokói feliratot, amely a
barlang bejáratánál találtatott: "A viszokói „piramis” a barlangjából
előkerült felirat szerint kultikus helyként szolgált". A viszokói felirat
két szójelből áll, s hasonló elv szerint íródott, mint egy amerikai totonák
piramis lépcsőjén lévő felirat. A totonák piramis felirata szintén két
szójelből áll, sőt a jelek egyike azonos a két piramison. Mindegyik
piramisfelirat jól azonosítható és értelmezhető a székely jelek segítségével. A
totonák felirat értelme: magas folyó, a viszokói feliraté pedig: magas tengely.
Ez – Varga Géza szerint – arra utal, hogy a boszniai "piramist"
kultikus helyként használták, ahol a világoszlopot (az égigérő fát, vagy a
Tejutat) tisztelték. Azaz a viszokói hegyet akkor is piramisként használták, ha
maga a hegy természetes hegy volt.
Piramisok
Nap piramis (Visočica)
Magassága
220 m. Északi oldala-csúcsa a 147 m-es Kheopsz-piramishoz hasonlóan északi Sarkcsillagra
néz. A tájolás pontossága vitatott, mivel elég nehéz a piramis oldalának
pontos irányát meghatározni, de ha valóban az északi Sarkcsillagra nézne, akkor
azt csak véletlen egybeesésnek kellene tekinteni, mivel a földrajzi északi
pólus a földtengely precessziója miatt vándorol, és már évszázadokkal ezelőtt
sem azon a helyen volt, ahol ma, főleg nem sok évezrede.
A
„régészek” az alakzatot mind a négy oldalán megbontották, és hasonló
szerkezetet találtak. A talaj vagy mohatakarás alatt épen maradt breccsaszerű
(szögletes szemcséjű üledékes kőzet) kőtömbök formálása, illeszkedése jól
látható. A piramis bejárati platójánál 1×1×1,5 m méretű, pár tonnás
konglomerátum kőtömböt is találtak. Az ilyen tömböket, valamint az itt
található homokkő lapok sokaságát bontották meg és hordták el a múlt században
építkezéseikhez a helyi lakosok. A középső és felső régióban földrengés,
tektonikus és eróziós hatások okozta elmozdulások nyomai lelhetőek fel. A
homokkő lapokat az elmélet szerint az építmény burkolására használták. Ez
hasonlóságot mutat az egyiptomi piramisokkal, amelyeket egykor szintén borítás
fedett. A geológusok szerint azonban ez a töredezett, vékonypados rétegsor az
egész környéken megtalálható, és nem burkolat, hanem természetes képződmény.
Osmanagić
szerint helyszínen járt egyiptológusok más hasonlóságokat is találtak az egyiptomi
piramisokkal,
s megállapították, hogy helyszínen készült (mesterséges) "betonról"
van szó. (A helyszínen járt egyiptomi tudós azonban nem egyiptológus, hanem
geológus.) Ehhez Osmanagić elmélete szerint Egyiptomban alkalmazotthoz hasonló kötőanyagot
használtak, s a felhasznált kövek mérete és megmunkálása is hasonló.
Egyiptomban azonban a kövek illesztésénél nem használtak semmilyen kötőanyagot,
vagy ha igen, akkor az agyag- és gipszhabarcs volt. Egyiptomban mészhabarcsot sohasem
használtak. A kőanyag a fotók alapján lapos és széles tégla alakú, míg az
egyiptomi építőanyag mindig vaskos tégla formájú volt, a két formavilág között
nem nagyobb a hasonlóság, mint a B30-as és a Porotherm tégla között. A
vizsgálatok megerősítették, hogy ez az anyag kétszer erősebb a ma használatos
betonnál, a kötőanyag pedig kalcium-hidroxid, mely kalcium-karbonáttá alakult
át. Ez a képződmény is természetes eredetű konglomerátumnak bizonyult.
Osmanagić
szerint a piramist a 34 ezer éve (más helyeken 27 ezer évet említ) élt elő-illírek
építették. Nem magyarázza azonban azt, hogy ezek az illírek az elkövetkező 32
ezer (illetve 25 ezer) évben hol voltak, hiszen az illírek első említése a
római korra tehető.
A hely értelmezése körüli kételyek
Mellette szóló érvek
- Osmanagić állítása szerint a
hőkamera kimutatta, hogy gyorsabban elnyeli a hőt, mint a környező hegyek,
ez arra utal, hogy üreges.
- Osmanagić bizonyítékként kezeli
Harry Oldfield felvételeit. Oldfield aurafényképezéssel
foglalkozik, ami jelen esetben nem más, mint digitális hamis színezésű
fotók. (Osmanagić dr. Oldfield néven említi, pedig nem az.)
Ellene szóló érvek
- A hőkamerás fevételek semmit
sem jelentenek, mivel mindig a környék legmagasabb pontjai (dombok és
hegygerincek) a legalacsonyabb hőtehetetlenségűek. Bármely domb- vagy
hegyvidékről készített felvétel ugyanezeket a jellegzetességeket mutatja.
- Az építők a piramist pontosan
úgy építették volna meg, hogy a geológiai rétegződés azonos legyen a többi
hegy felépítésével, ami képtelenség. Éppígy képtelen elképzelés az, hogy
kilométereken keresztül mindenhol ugyanolyan, több tonnás kőlapokból
épített burkolat lett volna a környéken. A valóság az, hogy a hegyek
geológiai szerkezete azonos, és mindenhol ugyanaz a vékonypados,
viszonylag apróra töredezett, konglomerátumos üledékréteg bukkan fel. A
konglomerátum nem más, mint természetes beton, kerek szemcséjű (vagyis
folyóvízi eredetű), utólag geológiai és kémiai folyamatok által
összecementált hordalék, ami a hegységképződés során összetöredezett.
- A piramis létezése csak
feltételezés. A tényt az elmélet felállítójának kell bizonyítani, és
nem a szkeptikusoknak kell az ellenkezőjét. Az eredmények azonban eddig
semmi olyat nem produkáltak, ami a piramis épített voltára, bármilyen
emberi beavatkozásra bizonyítékot jelentenének. Attól még nem lesz
bizonyíték egy feltételezés, hogy a napi sajtó bizonyított tényként számol
be róla.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_Piramisok_V%C3%B6lgye
