A "Muzulmánok ártatlansága" világszerte tiltakozást váltott ki

http://hungarian.ruvr.ru/2012_09_14/88249539/

"Kiderült, hogy egy Kaliforniában élő egyiptomi kopt lehetett a rövidfilm érdemi szerzője. Egyiptomban most a koptok a muzulmánok bosszújától félnek."

..és már megint a keresztények szívnak..
..a Nag Hammadi-i szövegek egy részét ott őrzik vajon hamarosan hallhatjuk hogy eltűntek?..

Alexandriai kopt keresztény egyház

Vallás kereszténység

Felekezet miafizita

Eredet ősi alapítású

Tisztsége pápa

Szertartás alexandriai

Tagság 8 000 000

Nyelv kopt nyelv, arab

Státusz autokefál

Fő terület Egyiptom

Székhely Kairó, Egyiptom

A kopt ortodox egyház vagy alexandriai kopt ortodox egyház jelenleg Egyiptom legnagyobb keresztény egyháza.Az antikhalkédóni egyházak közé tartozik, amelyek a 451-es khalkédóni zsinaton az (akkor még egységben lévő) ortodox és nyugati keresztényektől eltérő krisztológiai álláspontot képviseltek, ezért külön egyházzá váltak. Eredete Egyiptomba vezethető vissza, de világszerte vannak követői.

A krisztológia (görögül a krisztosz jelentése: felkent) a keresztény teológia azon ága, amely elsősorban Jézus Krisztus természetével és személyével foglalkozik a bibliai evangéliumok és Újszövetség alapján. Az apostoli kor után heves viták folytak az egyházban számos teológiai témában, köztük a krisztológiában is. Ennek eredményeként született meg a kalkedóniai zsinat (Chalcedonian Consessus), mely a mai napig széles körben elfogadott a keresztény világon belül. A középkorban Aquinói Szent Tamás dolgozta ki a krisztológiát, mint tudományos rendszert. Előtérbe került Jézus Krisztus emberbaráti karaktere, amely Jézust barátként, szeretet forrásaként, vigasztalóként ábrázolta, nem csupán Úrként.

Az antikhalkédóni egyházak vagy miafizita egyházak az első három egyetemes zsinatot elismerő egyházak, amelyek önálló identitása 451-től kezdődik. Magukra az „antikhalkedóni” („nem-khalkedóni”) egyházak nevet alkalmazzák, ezzel kifejezve, hogy a negyedik egyetemes zsinatot – első khalkédóni – nem ismerik el, annak dogmáit az eredeti keresztény tanítással össze nem egyeztethető újításnak tekintik. Önmeghatározásuk szerint ők az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örököse, amely egyedüliként őrizte meg Jézus és a 12 apostol tanításait változtatás nélkül.

Valamennyi idetartozó egyház „ortodox egyháznak” is nevezi magát, ezzel fejezve ki, hogy az ő álláspontjuk szerint szakadár khalkedóni ortodox és katolikus egyházakkal szemben ők őrzik az eredeti krisztusi tanítást. Ennek ellenére nem soroljuk őket az ortodox egyházak közé, mivel ortodox névvel az első hét zsinatot elismerő egyházakat szokás nevezni. Az angol nyelvű szakirodalomban elterjedt az Oriental Orthodox elnevezés is, szemben az ortodox egyházakra alkalmazott Eastern Orthodox névvel: sajnos magyarul ez az elnevezés nem alkalmazható, mivel magyarul mind az oriental, mind az eastern keletit jelent.

Alexandriai kopt keresztény egyház története

Az alexandriai patriarchátust, az öt ősi patriarchátus egyikét a hagyomány szerint Szent Márk apostol alapította. A khalkédóni zsinat után bekövetkezett szakadás során a hívek nagy többsége (jellemzően a kopt nyelvűek) a kopt ortodox egyház híve lett, kisebb része (jellemzően a görög nyelvűek) pedig az ortodox irányzatú alexandriai ortodox egyházé; mindkét egyház az alexandriai patriarchátus örökösének tartja magát.
Az egyiptomi keresztényeket az arabok érkezésétől kezdve nevezték koptoknak – azaz egyiptomiaknak. Az arab uralom alatt elnyomásoknak voltak kitéve, de mind a mai napig fennmaradtak. A későbbi katolikus missziós tevékenység hatására a kopt ortodox egyház híveinek kb. 2,5%-a elfogadta a római pápa joghatósági elsőbbségét és tanítóhivatali tévedhetetlenségét, és 1442-ben unióra lépett Rómával, ez a mai kopt katolikus egyház.

Az arianizmus Arius-nak és követőinek (az ariánusoknak) mozgalma volt a 4. században, amelyet később eretnekségnek nyilvánítottak. Legfőbb tétele, hogy a Fiú-isten nem öröktől való, csupán az Atya-isten "teremtménye", amivel sokak szerint Jézus isteni voltát, s egyúttal a Szentháromság tanát tagadja.

«Az Isten sokkal fönségesebb, semhogy a világot közvetlenül alkotta volna és vele közvetlen érintkezésben állhatna;

másrészt meg az Isten közvetlen működését (színelátását) maga a teremtés sem viselheti el.

Ha tehát az Isten e világot alkotta, szüksége volt egy közvetítő lényre, mintegy eszközre vagy segítőre a „teremtésnél”, és ez a közvetítő lény az ige vagyis a Fiú (Jézus), kinek lényege ennélfogva nem egyenlő az Atyával, hanem attól egészen különböző, mert máskülönben Ő sem hozhatta volna létre a világot.»

Megjegyzés: a Manicheista tan köszön vissza ebben is, a gnosztikusok Demiurgosza aki a világot teremtette Isten az örök Létező parancsára

Az arianizmus tanait már az első nikaiai zsinat (325) vitatta, de Arius és követői néhány módosítást eszközöltek tanaikon és így az egyházi hatóságok csak az első konstantinápolyi zsinaton 381-ben ítélték el szervezetileg. Ennek ellenére a Nyugatrómai Birodalom szétesése után több, pl. a gótok által alapított európai országban hivatalos államvallás lett. A toledói gót királyságban egészen a harmadik toledói zsinatig (589).

A lengyel testvérek nevű kora újkori vallási szektát szintén szokás (lengyel) ariánusoknak nevezni, jóllehet az ókori arianizmussal közvetlen kapcsolatban nem álltak. Továbbá vallástörténetileg az erdélyi magyar Unitarianizmust szintén szokás ezzel a kategóriával összefüggésbe hozni.

Az unitarizmus azon keresztény gyökerű irányzatok gyűjtőneve, amelyek Isten egységében hisznek, és elutasítják a Szentháromság tanítását.
A mohácsi csata utáni bizonytalan helyzet és Erdély vallási hagyatéka (arianizmus, bogumilizmus és a török veszély mind gyengítette a katolikus uralmat, mondhatnánk az eretnekségnek hagyományai voltak) szinte előkészítette a lelki talajt a reformáció új eszméinek. Szapolyai János halála utáni hatalomharc után Petrovics Péter kormányzó 1555-ben a kálvinizmust kezdte terjeszteni, és az 1557-es tordai országgyűlés rendeletet adott ki a “szabad vallás -hirdetésre és -gyakorlatra”.

Tanítás

Továbbra is ragaszkodnak az „egy természet” állásfoglalásához, a filioque kérdésben pedig az ortodox egyházak nézeteit vallják. Mária-tiszteletükben, szentségtanukban nem különböznek az ortodox, vagy a katolikus állásfoglalásoktól. Vezetőjük Alexandria pátriárkája, Szent Márk utóda, a kopt pápa.
Előírásaik szerint csak fölszentelt pap keresztelhet, a fiúkat 40, a lányokat 80 napos korukban keresztelik meg, háromszoros vízbemerítéssel. A gyermeket a keresztelés után azonnal megbérmálják és megáldoztatják. A világiak 16 éves korban kezdik a gyónást, a papok és diakónusok egész életükre föl vannak mentve a gyónás alól. Papjaik bármikor visszatérhetnek a világi életbe, mert szerintük az egyházi rend nem hagy eltörölhetetlen jegyet a lélekben. Házasságkötésnél a pap olajjal keni meg a jegyesek csuklóit. A betegek kenetének szentségét az egészségeseknek is kiszolgáltatják, hogy őket a gonosz szellemektől megvédjék.
Liturgiai nyelvük a kopt és az arab nyelv.
Templomaik négyszög alakúak, a szentélyt fából készült díszes fal választja el a templom többi részétől, melyben külön rész van fenntartva a papság, a férfiak és a nők számára. Saját egyházi naptáruk van, melyet Diocletianus uralkodásának kezdetétől (284) számítanak és a vértanúk évszámításának neveznek.
A 32 püspökségből 28 Egyiptomban, 2 Szudánban, 1 Kenyában, 1 pedig Izraelben van. 8 kolostoruk van, összesen kb. 400 szerzetessel.
A kopt ortodox egyház autonóm részegyháza a Brit Ortodox Egyház.

Forrás:

1.kép: