A "Muzulmánok ártatlansága" világszerte tiltakozást váltott ki
http://hungarian.ruvr.ru/2012_09_14/88249539/
"Kiderült, hogy egy Kaliforniában élő egyiptomi kopt lehetett a rövidfilm
érdemi szerzője. Egyiptomban most a koptok a muzulmánok bosszújától
félnek."
..és már megint a keresztények szívnak..
..a Nag
Hammadi-i szövegek egy részét ott őrzik vajon hamarosan hallhatjuk hogy eltűntek?..
Alexandriai kopt keresztény
egyház
Vallás kereszténység
Eredet ősi alapítású
Tisztsége pápa
Szertartás alexandriai
Tagság 8 000 000
Nyelv kopt nyelv, arab
Fő terület Egyiptom
Székhely Kairó, Egyiptom
A
kopt ortodox egyház vagy
alexandriai kopt
ortodox egyház jelenleg Egyiptom legnagyobb keresztény egyháza.
Az
antikhalkédóni egyházak közé tartozik,
amelyek a
451-es
khalkédóni zsinaton az (akkor még egységben
lévő)
ortodox és
nyugati keresztényektől eltérő
krisztológiai
álláspontot képviseltek, ezért külön egyházzá váltak. Eredete Egyiptomba
vezethető vissza, de világszerte vannak követői.
A krisztológia (görögül a krisztosz jelentése:
felkent) a keresztény teológia azon ága, amely elsősorban Jézus Krisztus
természetével és személyével foglalkozik a bibliai evangéliumok és Újszövetség
alapján. Az apostoli kor után heves viták folytak az egyházban számos teológiai
témában, köztük a krisztológiában is. Ennek eredményeként született meg a kalkedóniai
zsinat (Chalcedonian Consessus), mely a mai napig széles körben elfogadott a
keresztény világon belül. A középkorban Aquinói Szent Tamás dolgozta ki a
krisztológiát, mint tudományos rendszert. Előtérbe került Jézus Krisztus
emberbaráti karaktere, amely Jézust barátként, szeretet forrásaként, vigasztalóként
ábrázolta, nem csupán Úrként.
Az antikhalkédóni egyházak
vagy miafizita egyházak az első három egyetemes zsinatot elismerő egyházak,
amelyek önálló identitása 451-től kezdődik. Magukra az „antikhalkedóni”
(„nem-khalkedóni”) egyházak nevet alkalmazzák, ezzel kifejezve, hogy a negyedik
egyetemes zsinatot – első khalkédóni – nem ismerik el, annak dogmáit az eredeti
keresztény tanítással össze nem egyeztethető újításnak tekintik.
Önmeghatározásuk szerint ők az egyetemes kereszténység egyetlen legitim
örököse, amely egyedüliként őrizte meg Jézus és a 12 apostol tanításait
változtatás nélkül.
Valamennyi idetartozó egyház
„ortodox egyháznak” is nevezi magát, ezzel fejezve ki, hogy az ő álláspontjuk
szerint szakadár khalkedóni ortodox és katolikus egyházakkal szemben ők őrzik
az eredeti krisztusi tanítást. Ennek ellenére nem soroljuk őket az ortodox
egyházak közé, mivel ortodox névvel az első hét zsinatot elismerő egyházakat
szokás nevezni. Az angol nyelvű szakirodalomban elterjedt az Oriental
Orthodox elnevezés is, szemben az ortodox egyházakra alkalmazott Eastern
Orthodox névvel: sajnos magyarul ez az elnevezés nem alkalmazható, mivel
magyarul mind az oriental, mind az eastern keletit jelent.
Alexandriai kopt keresztény
egyház története
Az alexandriai patriarchátust, az öt ősi patriarchátus egyikét a hagyomány
szerint Szent Márk apostol alapította. A khalkédóni zsinat után bekövetkezett szakadás
során a hívek nagy többsége (jellemzően a kopt nyelvűek) a kopt ortodox egyház
híve lett, kisebb része (jellemzően a görög nyelvűek) pedig az ortodox
irányzatú alexandriai ortodox egyházé; mindkét egyház az alexandriai
patriarchátus örökösének tartja magát.
Az egyiptomi keresztényeket az arabok érkezésétől kezdve nevezték koptoknak
– azaz egyiptomiaknak. Az arab uralom alatt elnyomásoknak voltak kitéve, de
mind a mai napig fennmaradtak. A későbbi
katolikus missziós tevékenység hatására a kopt
ortodox egyház híveinek kb. 2,5%-a elfogadta a
római pápa joghatósági elsőbbségét és
tanítóhivatali tévedhetetlenségét, és
1442-ben unióra lépett Rómával,
ez a mai kopt katolikus egyház.
Az
arianizmus Arius-nak és követőinek
(az
ariánusoknak) mozgalma volt a
4. században,
amelyet később
eretnekségnek nyilvánítottak.
Legfőbb tétele, hogy a Fiú-isten nem öröktől való, csupán az Atya-isten
"teremtménye", amivel sokak szerint Jézus isteni voltát, s egyúttal a
Szentháromság tanát tagadja.
«Az Isten sokkal fönségesebb,
semhogy a világot közvetlenül alkotta volna és vele közvetlen érintkezésben
állhatna;
másrészt meg az Isten közvetlen
működését (színelátását) maga a teremtés sem viselheti el.
Ha tehát az Isten e világot alkotta,
szüksége volt egy közvetítő lényre, mintegy eszközre vagy segítőre a
„teremtésnél”, és ez a közvetítő lény az ige vagyis a Fiú (Jézus), kinek
lényege ennélfogva nem egyenlő az Atyával, hanem attól egészen különböző, mert
máskülönben Ő sem hozhatta volna létre a világot.»
Megjegyzés: a Manicheista tan köszön vissza
ebben is, a gnosztikusok Demiurgosza aki a világot teremtette Isten az örök
Létező parancsára
Az arianizmus tanait már az
első nikaiai zsinat (
325) vitatta, de
Arius és követői néhány
módosítást eszközöltek tanaikon és így az egyházi hatóságok csak az
első konstantinápolyi zsinaton 381-ben ítélték el
szervezetileg.
Ennek ellenére a Nyugatrómai Birodalom szétesése
után több, pl. a gótok
által alapított európai országban hivatalos államvallás lett. A toledói gót királyságban egészen a
harmadik toledói
zsinatig (589).
A lengyel testvérek nevű kora újkori vallási szektát szintén
szokás (lengyel) ariánusoknak nevezni, jóllehet az ókori arianizmussal
közvetlen kapcsolatban nem álltak. Továbbá vallástörténetileg az erdélyi magyar
Unitarianizmust szintén szokás ezzel a kategóriával összefüggésbe hozni.
Az unitarizmus azon keresztény
gyökerű irányzatok gyűjtőneve, amelyek Isten egységében hisznek, és elutasítják
a Szentháromság tanítását.
A mohácsi csata utáni bizonytalan helyzet és Erdély
vallási hagyatéka (arianizmus, bogumilizmus és a török veszély mind gyengítette
a katolikus uralmat, mondhatnánk az eretnekségnek hagyományai voltak) szinte
előkészítette a lelki talajt a reformáció új eszméinek. Szapolyai János halála
utáni hatalomharc után Petrovics Péter kormányzó 1555-ben a kálvinizmust kezdte
terjeszteni, és az 1557-es tordai országgyűlés rendeletet adott ki a “szabad
vallás -hirdetésre és -gyakorlatra”.
Tanítás
Továbbra is ragaszkodnak az
„egy természet” állásfoglalásához, a
filioque
kérdésben pedig az ortodox egyházak nézeteit vallják. Mária-tiszteletükben,
szentségtanukban nem különböznek az ortodox, vagy a katolikus
állásfoglalásoktól. Vezetőjük Alexandria pátriárkája, Szent Márk utóda, a kopt
pápa.
Előírásaik szerint csak fölszentelt pap keresztelhet, a fiúkat 40, a
lányokat 80 napos korukban keresztelik meg, háromszoros vízbemerítéssel. A
gyermeket a keresztelés után azonnal megbérmálják és megáldoztatják. A világiak
16 éves korban kezdik a gyónást, a papok és diakónusok egész életükre föl
vannak mentve a gyónás alól. Papjaik bármikor visszatérhetnek a világi életbe,
mert szerintük az egyházi rend nem hagy eltörölhetetlen jegyet a lélekben.
Házasságkötésnél a pap olajjal keni meg a jegyesek csuklóit. A betegek
kenetének szentségét az egészségeseknek is kiszolgáltatják, hogy őket a gonosz
szellemektől megvédjék.
Liturgiai nyelvük a kopt és az arab nyelv.
Templomaik négyszög alakúak, a szentélyt fából készült díszes fal választja
el a templom többi részétől, melyben külön rész van fenntartva a papság, a
férfiak és a nők számára. Saját egyházi naptáruk van, melyet Diocletianus
uralkodásának kezdetétől (284) számítanak és a vértanúk évszámításának
neveznek.
A 32 püspökségből 28 Egyiptomban, 2 Szudánban, 1 Kenyában, 1 pedig Izraelben
van. 8 kolostoruk van, összesen kb. 400 szerzetessel.
A kopt ortodox egyház autonóm részegyháza a Brit Ortodox Egyház.
Forrás:
1.kép:
Fájl:Coptic
Orthodox Cross.jpg
Kopt ortodox egyház
2.kép:
Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja.
3.kép:
بسم
الثالوث القدوس
4.kép:
Forrás: