Ember és adósság érthetően

Ember és adósság érthetően továbbá részlet egy könyvajánlóból amit érdemes elolvasni.

 „a pénzügyi piacok turbulenciáinak káros hatásait – szemben a korábbi nyereségekkel – a közösség minden tagja viseli”

A 'The Economist' által összeállított interaktív térkép, a világ országainak adósságáról elérhető (2000-ig visszamenőleg). Elképesztő ahogy pereg a számláló.

http://www.economist.com/content/global_debt_clock

A visszafizethetetlen kölcsönök korát éljük.   

Amíg az adósság az egyik oldalon a pénzügyi rendszer alapja addig a másik oldalon a társadalom morális leépítéséhez vezető rendszer. Nem csak részévé vált életünknek hanem már-már mozgatórugójává, érték-értéktelenség mérőpontjává, lassan átvette a hatalmat felettünk.

Tovább mehetünk: az adósság a társadalmi kizsákmányolás eszközévé vált, mert a visszafizethetetlen adósság nem is lehet más. Mi magyarok jól értjük ezt a devizahitelek miatt, hiszen ami itt zajlik kicsiben, pont az történik a nagyvilágban is. A részleges fedezetű gazdasági rendszer kamatot vet ki jövőre! Elvárja a kamat teljesülését, - hiszen ez a fedezet részleges része - és természetesen elvárja a kölcsön visszafizetését, tehát a vak is látja hogy növekedést vár el. A világgazdaság növekedni képtelen mert a bár a növekedés része áll de csak lélekszámban, vajon az ultra szegény afrikai és ázsiai régiókban mennyi lesz képes fizetőképes keresletet biztosítani (önmagából)?! A rendszer ingatag lábakon áll, gyakorlatilag értelmetlen úgy ahogy van, ha nincs növekedés nincs alternatíva a működéshez. A politika mint a saját farkába harapó kígyó lépni sem tud, csak kőröz érdekek között, (ne áltassuk magunkat tényekről beszélünk). Ezenközben családok mennek tönkre, és bár a korábbi előnyökből nem részesültek mégis a családok fizetik „vissza” a rendszer működési képtelenségének árát! A visszafizethetetlen kölcsönök árát.   

Mára oda jutottunk hogy a pénzügyi rendszer felhasználja az embert (szándékosan nem egyént írtam!) tranzakcióihoz, és itt ér össze sorsunk a világéval, mert fel kell tennünk a tisztesség kényes kérdését, ember-embert nem csaphat be (hiszen erre törvényeink is vannak), de egy rendszer már igen? A pénzügyi tranzakciók emberek életét határozzák meg, de még sincs szabályozás rájuk – csak úgy megtörténhet hogy ja bocs az árfolyam miatt fizesd vissza a majd a dupláját? (csak mert most így alakult)…             

A deviza esetében a pénzügyi rendszer érzékelvén a deviza után megnőtt az érdeklődést, ráérzett az extra haszonszerzés lehetőségére és lökött egyet az árfolyamon.   

Érték és értéktelenség.

Mit és mennyit ér az emberi élet? Nem csak egy számot jelentünk!

Emberéletek mennek tönkre lassan világszerte mindenütt az úgynevezett középosztályban, családok akik nem tudták tartani magukat, miközben lakások milliói állnak üresen. Gyerek az utcán, gyerek akik éheznek. Mi ennek az oka?  

„pénzügyi piacok turbulenciáinak káros hatásait – szemben a korábbi nyereségekkel – a közösség minden tagja viseli”.

Miért olyan evidens ez?

Tegyük fel a kérdést: miért éri meg nekünk egy ilyen világban élni?

Azzal hogy a hitelek miatt jelentős tőkétől esett el például a hazai gazdaság is, nem érdemes vitatkozni, valamint azzal sem hogy mit jelent ez mindannyiunknak.

Létezhet olyan világ amiben élni szeretnék:

Jose Mujica elnök, Uruguay elnökének csodálatos beszéde

Fenntartható fejlődés

Egy idős és rendkívül bölcs ember beszéde a válságról, a piacról, a túlfogyasztásról, a „használd és dobd el” civilizációról, és az élet értelméről, az emberi sorsról. 

„A fejlődés nem lehet a boldogság ellen. Az emberi boldogságot kell szolgálnia, a föld szeretetét, az emberi kapcsolatokat, a gyereket nevelését, barátságok ápolását, az alapértékek őrzését. Pontosan azért mert ez a legértékesebb kincs, amink van: a boldogság. ”

Először hallottam ezt így kimondani:

„a nagy válság nem gazdasági válság sokkal inkább politikai válság”

Tovább:

http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.hu/2013/09/mestersegesen-krealt-kaosz-fenntarthato.html

Újra kiemelem:

„a nagy válság nem gazdasági válság sokkal inkább politikai válság”
 A föld el tudja tartani a jelenlegi lakosságot, csak nem a jelenlegi leosztással!
Feláldozunk mindent magunk körül a pénz - mammon - oltárán és közben feláldozzuk magunkat is!
Tehát POLITIKAI VÁLSÁGRÓL VAN SZÓ!

Álljon itt néhány szó arról hogy ha a pénzügyi piacok társadalmi relációkká váltak akkor a társadalmi felelősségük hatalmas, de akár nevezhetjük mindenhatónak is! Jogos követelésünk az igazságos elosztás, akik a korábbi nyereségeket elkönyvelhették magunknak azok a felelősek a válságért, mert saját malmukra hajtották a vizet és ebbe a teljes rendszer belebukott.

Néhány olyan szó amiről az EU parlamentben kellene tárgyalni! Mert kiválóan szemlélteti mit is jelent a politikai válság.

Az idézett könyvajánló:

Nagy Réka
Eladósodottság mint társadalmi kötelék
(R. Dienst: The Bonds of Debt)

http://fordulat.net/pdf/20/F20_Nagy_Reka.pdf

„Ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzügyi piacok turbulenciáinak káros hatásait – szemben a korábbi nyereségekkel – a közösség minden tagja viseli, úgy került ki az adósságról szóló diskurzus korábbi technikai és akadémiai kereteiből, és vált össztársadalmi üggyé. A pénzügyi piacok csaknem teljes gazdasági összeomlással fenyegető válsága egyidejűleg aláásta a korábban domináns neoliberális közgazdasági értelmezést, ez pedig remek táptalajának bizonyult az új, vagy eddig háttérbe szorult, alternatív megközelítéseknek. Richard Dienst nemrégiben megjelent könyve a Bonds of Debt: Borrowing Against the Common Good (2011) szépen illeszkedik abba az irányzatba, melyben a legkülönbözőbb tudományos diszciplínákból érkező értelmiségiek jelentetnek meg a széles olvasóközönségnek szóló írásokat  az eladósodottság rendszerének kialakulásáról, jövőjéről és társadalomformáló hatásairól.”

„Érvelése szerint a hitelezés és a pénzügyi piacok mostanra a társadalmi relációk első számú közegévé váltak mikro- és makroszinten egyaránt, mely jelenséget az eladósodottság társadalmi rendszereként (regime of indebtedness) írja le. Épp e rendszer komplexitása és az adósság sokarcúsága miatt veti el egy pontos definíció lehetőségét, és választja a fejezetenként változó megközelítést. E csapongó esszéstílusban ugyanakkor csaknem elveszik a könyv fejezetein végighúzódó, ugyanakkor nagyon fontos fő mondanivaló: ha felismerjük, hogy az eladósodottság rendszere túlmutat az egyes aktorok közötti pénzügyi tranzakciók halmazán, és a modern társadalmakban már a társadalom szerveződésének és az abban való egyéni és közösségi részvételnek kiemelt közegévé vált, akkor lehetségessé válik normatív elemekkel való feltöltése. Ha tehát politikai projektként fogjuk fel az eladósodottság rendszerét, az kikerül a piaci folyamatok értékmentes világából, és lehetségessé válik olyan alapelvek beemelése, mint a szolidaritás vagy az egyenlőség. Ennek fényében, ahogy azt Dienst is kiemeli, az adósság visszafizetésének követelménye már kevésbé magától értetődő dolog, adott esetben pedig lehetséges annak normatív alapokon nyugvó felülvizsgálata is.”

Hitel károsultak…

 

Hitel károsultak…

Magam is közéjük tartozom, mert bár csak autóhitelem van, havi törlesztő részletem vetekedett egy lakásra fizetendővel. Az utolsó ebben a hónapban esedékes, pontosan 50%-al többet fizettem vissza havonta, mint amennyit felvettem, a frank hitel miatt, plusz a horror casco. Ezzel az autóm értéke meghaladja a vételi értéket. Hat év az életemből, még belegondolni is szörnyű mennyi mindent vehettem volna ebből a pénzből… ha nem vezetnek félre… bizony így érzem, mert senki sem mondta milyen kockázati tényezővel kell számolnom… sőt még csak nem is volt ennél a kereskedőnél forint hitel… ezt az egy lehetőséget kínálták. Hibás lennék?

 

Ha így van, azaz a rendszer szerint én vagyok a hibás akkor csak egy dolgot tehetek, SOHA TÖBBÉ NEM VESZEK FEL SEMMILYEN HITELT! Életre szóló leckét tanultam.

Fontos megjegyeznem: nem én hagytam el a rendszer, hanem az vetett ki magából engem!

 

Igen hitel-károsultnak tartom magam, viszonylag könnyen megúsztam, hiszen mindjárt túl vagyok rajta. Érzem a hat év súlyát, de túléltük, tovább is léphetnék, de nem teszem, míg sokan még mindig vergődnek ebben a szorításban, másoknál pedig árvereznek. Érzem bizony ennek a súlyát is, mind emberként mind kereskedőként. Segíteni szeretnék valahogyan, ha máshogyan nem, azzal hogy megosztok olyan gondolatokat amik előre mutathatnak.

A változás szükségessége több mint időszerű, de semmiképpen sem agresszión keresztül vezet az út! Elég ha a józan ész és a szeretet diktálja tetteinket, pusztán ezáltal is sikert érhetünk el!

 

Nem hiszek abban, hogy az ember eredendően jó vagy rossz, pusztán döntéseink és cselekedeteink tesznek azzá.

Azt mondják ma Afrika a kimeríthetetlen lehetőségek tárháza, ismert hírportálon írtak sikeres vállalkozókról, egy fiatalember sokszoros haszonnal épített utat a kontinensen, még összeggel is jelezték. Nincs szándékomban senkit megbántani, éppen ezért nem írok többet, csak érzékeltetni akarom kire mondjuk azt hogy „sikeres üzletember”.

Tényleg úgy gondoljuk helyes dolog pusztán a tudatlanságot kihasználva vagyonhoz jutni? Mi áll ennek a ténynek az elfogadása mögött? Pusztuljon a férgese? Túl sokan lennék? Nem hiszem, Kínában működik a születés-szabályozás, nyilván szörnyű, de nem megoldhatatlan a probléma.

Nem tudom mi lehet a rendszer alapvető mozgatórugója, de azt tudom hogy nem akarok a részese lenni! Hiszem, Istentől kaptam a szabadság jogát, arra hogy a bennem lévő Isteni szikra (fény) milyen emberi életet válasszon magának! 

A Mindenre kiterjedő szabadság jogát kaptuk valamennyien, melynek nem kell hódolnia a megkövesedett, mára használhatatlanná vált pénzügyi rendszer előtt. Használhatatlan, mert nem képviseli az egyén érdekét! Sőt, mindig a legszegényebbeknek lesz még rosszabb, néhány már amúgy is nagyon gazdag javára, erre a hazai deviza hiteles probléma kiváló példa!

    

 

UTÓPIA

Kis lépésekkel kell elindulni…

Mert minden összefügg mindennel, csak így együtt boldogulhatunk, a pénzvilágnak le kell nyúlnia az egyszerű emberért, mert önmagán sem fog tudni másképpen segíteni, korunk ezt kapta örökségként.

  

Ha a pénzintézeti döntéshozók csak annyit tennének, hogy éves nyereségük töredék részét átadják mindenütt a helyi szinten közhasznú célra alakult szervezeteknek, a tőke áramlás iránya ezzel annyira átalakulna, hogy talán alapvetően megváltoztatható lenne a jelenlegi rendszer. A legszegényebbekhez lehetne eljuttatni, Afrikában kútfúrásra az öntözéshez, fatelepítéshez, Dél-Amerikába az Amazonas megmentéséhez, nálunk a leszakadók iskoláztatására, a hitelek emberivé formálására. Gyakorlatilag bármire, ami a helyi közösség érdekeit szolgálja, mert csak ez a kisközösségi forma tudja kellően képviselni az egyén érdekeit. Másrészt a gazdaság minden része hasznot húz majd abból, ha az alapok megerősödnek, ha a legalsóbb szinten élők is emberibb életet élnének, termelnének gyártanának, dolgoznának, ők is beállnának a körforgásba, szerintem tagadhatatlan hogy ennek fejlődést kell előidéznie.

 

Anomália: ma a világ gazdagabb részeit elárasztják az egyre ócskább műszaki cikkek (csak hogy minél gyorsabban cserélni kelljen őket) a világ szegényebb részén meg senki nem vesz semmit. Vagy az egyre növekvő tendencia szerint megvásárolja a gazdagabb világ szemetét. Úgy érzem ez egyre rosszabb.

 

Arra kell törekedni, hogy mindenütt a lehető legtöbbet termeljék meg az alapvető élelmiszerekből helyben, de legalább meg kell találni azt a területet amit fejleszteni lehet, amiből a közösség meg tud élni segítség, kölcsönök és egyebek nélkül.         

A helyi termék előállítások előmozdítása való kísérleti modellek létrehozása, a logisztika rengeteg erőforrást használ fel feleslegesen, csak olyan élelmiszert szállítsunk, ami helyi szintem nem állítható elő. Abból ami nem állítható elő a legközelebbi forrást válasszuk. A szállítást vasúton vagy vízen végezzük.

 

Támogatni az olyan vállalkozásokat amik a megújuló energiaforrásokkal foglalkoznak, kiküszöbölni az olyan rendszer anomáliákat mint; terjed a legjobb termőföldek nem élelmiszerként való felhasználása, nem a termelőnél csapódik le a haszon nagyobb része. Az élelmiszerek tényleges értékének meghatározása szükségessé vált, tekintettel arra hogy ma 50-80%-ban kevesebb a benne lévő hasznos-anyag tartalom mint akár 100 éve. Kulcsfontosságú hatóanyagok hiányozhatnak, mint például a szelén, sok betegség ennek köszönhető, meg gondolom a vegyszereknek.

Szerencsére sok helyen már érezni a változás szelét, például a Calgon pert veszett az „Ecettel” szemben, ehhez kellett egy állami szervezet, akik most helyesen cselekedtek. Ne csak a negatív oldalt nézzük!

Van például egy hazai vállalkozás akik szennyvizet tisztítanak meg egy a „természettől lopott” rendszerrel”, csodás dolog, milyen jó lenne ha nálunk is felhasználnák a városok felújításakor.

 

Az értéket a gazdaságban a konkrétan munkával előállított megfogható termények és termékek jelentik, nem pedig a pénzügyi rendszerben keletkezett kamat. Valljuk be az embereknek már elege van a megfoghatatlan, csak virtuálisan létező, de azért pénznek nevezett, értéknek kikiáltott valamiből, aminek mozgását, szabályozását nem értjük, ha meg esetleg igyekszünk érteni, akkor azzal találkozunk hogy értelmetlen dolgokat kellene elfogadnunk. Mint a frankhitel, mert miért kell nekem fizetnem az árfolyam-ingadozás negatív eredményét? Mégis mi közöm a pénzintézetek egymás közti döntésének eredményeként létrejött árfolyamokhoz? Miért ne gondoljam hogy csak azért találták ki hogy ilyen nagyszámú embert kisemmizzenek?

Mi bizonyítja hogy nem  TÖMEGEK TÖNKRETÉTELÉT próbálják meg ÉPPEN VÉGREHAJTANI?

A dolgoknak nyilván van valamilyen önmozgása, így azt vagy azokat keresni akik felelősek ma már felesleges, sokkal könnyebb és egyszerűbb lenne ha a inkább pozitív és építő irányba fordulnánk.

Tegyük fel, hogy a helyi szinten a korábbi évtizedekben pénzügyi műveleteken keletkezett nyereség, például az amit az árfolyamon nyertek, most különböző felajánlásokkal visszakerül azokhoz akiktől elvették, mondjuk úgy hogy a későbbiekben nem számolnak tisztességtelen eszközökkel (mint például az árfolyamokkal). Akkor a hazai lakosság adósság állománya csak a kölcsönből és a tisztességes szintű kamatból állna, na akkor elindulhatna fejlődés a gazdaságban hiszen egy csapásra lenne tőke, ami nyilván a fogyasztás növekedését szolgálná, és ha ekkor az állam a befolyó többlet adót visszaforgatná a falugazdaságok és helyi szerveződések fejlesztésére, na ekkortól talán élhetővé válna kis otthonunk.        

 

 

KÉRLEK A LENTI ÍRÁST OSZD MEG MINDAZOKKAL AKIKET SZERETSZ! KÖSZÖNÖM!

https://www.facebook.com/titkolthirek/posts/508142199219250

BANKKÁROSULTAK FIGYELMÉBE!!!
"Semmiből teremtett pénzt" adtak kölcsön a bankok és ezért a legtöbb hitelszerződés semmis? Van (jogi) kiút az adósságcsapdából?
Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy a végrehajtást az alábbi indokok alapján szüntesse meg, mivel a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre:
1, A jelzáloggal biztosított hitelszerzõdés (lásd: közjegyzõi okirat ) törvényes tulajdonforma cserét ír elõ a bank és a hitelfelvevõk között, tehát törvényes ellenértéknek kellene lenni. A banknak a tulajdonában álló pénzt kellett volna a kölcsönvevõknek felajánlania, azonban a bank által kölcsönadott pénz sosem volt a tulajdonában, mivel a semmibõl keletkezett, és a fedezete a kölcsön létrejöttekor a jelzálog, fizetési ígérvény lett.
A bank tartalék alapja ( ami a bank tulajdona) nem változott a kölcsön folyósításától. A pénz tehát nem a bank meglévõ vagyonából származott, hanem számlapénzként számítógépében teremtették ( feltalálták ) így semmit sem adott hozzá saját vagyonából.
Ezek alapján a jelzálog kölcsönszerzõdés semmis
2, Jelenleg kétszintû bankrendszer van hazánkban. A jegybank ( vagy annak szerepét betöltõ ) bank bocsátja ki az ország pénzét. Meghatározva az embereknél, a gazdaság szereplõinél lévõ pénz mennyiségét és a jegybanki kamatot.
A kereskedelmi bankban jelen esetben az OTP nél elhelyezett betétesek pénzét a bank sajátjaként, megsokszorozva kezeli. (buborék effektus)
3, A bankok kitalálták, bevezették, törvénybe foglaltatták a tartalékráta fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a betétesek által a bankba elhelyezett pénz csak egy kis részét , a tartalékráta % a szerinti részt kell a készletben tartani a betétesek számára. Ha a tartalékráta 10% mint az USA ban , akkor a bankba betett pénz , pl 1 millió USD-ra 10 millió USD t adhat ki hitelbe egy vagy több adósnak. Magyarországon pl 2 % a tartalékráta, azaz 2 m Ft betétet elhelyez a kereskedelmi bank az MNB ben, és a bank 100 m Ft hitelt helyez ki , amely pénz egy fiktív, semmilyen ellenértéket nem képviselõ pénz.
( A pénzteremtésnek ezen formáját írja le Paul Samuelson/William Nordhaus: Közgazdaságtan címû könyve Makroökonómia 385-404 oldal,- a 399 oldalon, a pénzteremtés láncolatáról ( piramis) mutat ábrát a szerzõ))
A BANKOK TEHÁT KAMATOZÓ ADÓSSÁGKÉNT TEREMTIK A PÉNZT, A TÖRVÉNYEK ÁLTAL TILTOTT PIRAMIS JÁTÉK ALAPJÁN
4, Erre a fiktív pénzre számítja fel a bank a kamatot, minden költséget, (THM) valamint az árfolyam kockázatot is ( deviza hitelnél nem is kell felvenni a banknak devizát, hogy kölcsön adjon, hiszen a semmibõl állította elõ azt , és a valuta árfolyamának kockázatát is az ügyfelekre hárítja. – így a gazdasági erõvel való visszaélés tényállását valósítja meg (GVH)
5, A szerzõdés megnevezése : DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, JELZÁLOG TÍPUSÚ HITEL, KÖLCSÖN SZERZÕDÉS.
A "számlapénzt" visszafizetéskor megsemmisíti a bank, de az utána beszedett kamatokat, egyéb átláthatatlan költségeket, terheléseket elteszi,lefölözi, abból a jegybanknál tartalékot képez, és magasabb összeggel újraindul a folyamat. ( piramis)
Így állítják elõ a bankok a tényleges munkától elvonatkoztatott, mögöttes értéket nem tartalmazó, bankok számítógépén születõ a kamatból és az átláthatatlan tranzakciókból keletkezõ buborék pénzt.
6, Jelenlegi pénzügyi rendszer lényegében egy globális piramisjáték
Utolérhetetlen , tisztességtelen , etikátlan, törvénytelen gazdagodás a bankok számára. A banktitokra hivatkozva a hitelfelvevõket megtévesztik . A bank jelenlegi mûködése szerint az emberi mohóság, kapzsiság, hatalomvágy megtestesülése .( így került a föld javainak 99%-a a bankárok, a népesség 1%-nak a birtokába, hogy a nem létezõ pénz után kamatokat szedtek, továbbá a mások pénzét használták, hazárdíroztak és mindezt "törvényesen")
Az ( EBH 1999,112) -A Ptk.200.§ (2) bek., 204.§ (1) bek., valamint a 237.§(1) bek. alapján a pilótajátékok elvén mûködõ rendszerhez kapcsolódó szerzõdések jó erkölcsbe ütköznek, ezért semmisek.
A Bíróság álláspontja szerint a közfelfogással és a társadalom egészének általános értékrendjével mindenben összeegyeztethetetlen annak elfogadása, hogy egyesek mások nyilvánvaló károsodása árán sokszoros haszonhoz jusson. Az ilyen célzatú szerzõdések nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköznek, és mint ilyenek a Ptk 200.§ (2) bekezdése alapján semmisek.
Az 1996 évi LII Btk 299/C § alapján : aki mások pénzének elõre meghatározott formában történõ és kockázati tényezõt is tartalmazó módon való összegyûjtésén és szétosztásán alapuló játékot szervez, amelyben a láncszerûen bekapcsolódó résztvevõk a láncban elõttük álló résztvevõk számára közvetlenül vagy a szervezõ útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek , büntettet követnek el ( pilótajáték)
A fent hivatkozott szakkönyv alapján is egyértelmû, hogy a törvényesített bankrendszer a piramisjáték sémája szerint épül fel , úgy mint:- felülrõl lefelé haladva a piramis szinteken ( csak Magyarországi al-piramis):
MNB-> Kereskedelmi bankok-> pénzügyi tanácsadó cégek -> brókercégek ( Bankbróker, Credithill , stb)-> értékbecslõk,-> jogi tanácsadók, közjegyzõk -> pénzügyi tanácsadó ügynökök ezrei -> betétesek, hitelesek( a piramis alja )
A jelenlegi pénzügyi válság összes jellemzõjére egyértelmû bizonyíték mind a piramisjáték, mind a csalás, mind az erõfölénnyel való visszaélés törvénytelenségek tényállására.
7, A bankok fenti tevékenysége Btk 318.§ alapján csalásnak minõsül, amely kimondja: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésben tart, és ezzel kárt okoz , csalást követ el
Kérjük T. Bíróságot, hogy a fenti tényállás alapján is érvénytelenítse a jelzálogszerzõdést, amely szerzõdés közjegyzõ elõtt lett aláírva avégett, hogy az abban foglaltak ne lehessen jogvita tárgya, ez pedig iskolapéldája az erõfölénnyel való visszaélésnek.
E leleplező írás publikációjának egy nagy köszönet jár ezeknek a weboldalak szerkesztőségeinek:

http://hatterhatalom.co.cc/?q=taxonomy%2Fterm%2F445

www.valosag.net

Egyéb a témához fűződő források: www.zugzwanged.org

Lehet, hogy a bankok és az állam csendesen készülnek a pénzügyi összeomlásra?

Veszély! Olvass!

 http://www.hunnio.com/news.php?readmore=493

 

Mikor leszünk annyian hogy változást tudjuk előidézni?

Az értelmet keresem mindig és mindenütt... Az alábbi mondat pontosan leírja mi a problémánk (bár többen lennénk akik egyáltalában átlátják miben is élünk), nagyon várom már hogy elérjük azt az úgynevezett "kritikus tömeget", mert azt hiszem addig nem lesz változás! Terjeszd, kérlek hints értelmet az emberek tudatába! Sok milliárdan vagyunk a földön, mégis ki vagyunk téve néhány család önkényuralmi, zsarnok rendszerének, MIÉRT?  
"Látjuk, hogy az egész világ nyögi a nemzetközi pénzkartell kizsákmányoló bankrendszerét és egyre kevésbé képes újra és újra értéket előállítani az uzsorakamat és a kamatos-kamatos-kamatos uzsora kifizetésére. Erre csak egyetlen eszköz van: önmagától megvonja az állam, amit csak tud, hogy működését finanszírozni tudja - ez persze adókat és megszorítást jelent az állampolgár számára -, hogy törleszteni tudja azt a hitelt (IMF vagy világbanki mindegy) , amiről minden józan közgazdász tudja, hogy soha ki nem fizethető, hiszen a piacon nincs is jelen annyi pénz, ami digitálisan/vagy papíron ki van helyezve !!!"


http://www.jzfoto.eoldal.hu/cikkek/penz--adossag--valsag/izland---miert-nincs-a-hirekben--.html

Nem vagyok az erőszak híve de ez a videó csúcs!!!!!!
http://www.youtube.com/watch?v=PMTsG2cx-GA

A Balaton fentről - az Időképről