Kódolt evangéliumot
rejt a Rohonci kódex
Láng Benedek: A rohonci kód. Egy történelmi rejtély
nyomában. Jaffa Kiadó.
Érdemes elolvasni!
Érdekesen tálalja a kódfejtés és titkosírás világát
egy különösen titokzatos mű elemzéséből kitekintve.
Valamiért megfogott a következő kép:
(Mintha valamit sugallni akarna de nem igazán értem)
wiki: "A kódex 224 folio terjedelmű (448 oldal), mérete 12×10 cm. Oldalanként
9-14 sorba írt jelekkel van teleírva. A szövegen kívül tartalmaz 87
illusztrációt, melyek vallásos, katonai és egyéb jeleneteket ábrázolnak.
A durván rajzolt képek olyan környezetet mutatnak, ahol keresztény,
muzulmán és pogány vallások együtt vannak jelen, mivel az épületeken
vegyesen látható kereszt, félhold és szvasztika."
A kép egyrészt jelölheti Jeruzsálemet akár a templomhegyet, másrészt még nagyon sok mindent.
Ami olvasása közben szüntelenül motozott az agyamban: Miért alkot egy szerző úgy hogy ne lehessen megfejteni a művét? Mi ezzel a célja?
Az első negyed evangélium szerű, a többi ennek a magyarázata, eddig rendben, de miért vannak benne ószövetségi és biblián kívüli szövegek is?
Ajánló
Valamiért megfogott a következő kép:
(Mintha valamit sugallni akarna de nem igazán értem)
A kép egyrészt jelölheti Jeruzsálemet akár a templomhegyet, másrészt még nagyon sok mindent.
Ami olvasása közben szüntelenül motozott az agyamban: Miért alkot egy szerző úgy hogy ne lehessen megfejteni a művét? Mi ezzel a célja?
Az első negyed evangélium szerű, a többi ennek a magyarázata, eddig rendben, de miért vannak benne ószövetségi és biblián kívüli szövegek is?
Nem hiszem hogy hamisítvány, ahhoz túl nagy munka, minek belefektetni ennyi energiát ha semmi sem jelentenek a jelek? És miért használna fel valaki régi értékes papírt? A papír korát lehet tudni, 1530-ban készült, meg lehetne vizsgálni a tintát is, mint a Voynich-kódex esetében.
Ajánló
Talán apokrif evangéliumról van szó?
Az evangéliumokhoz viszonyítva túl gyakran említi meg
például Pilátust, valamiért túlreprezentáltja, de nem valószínűsíthető hogy az
ő evangéliumának felelne meg.
„Vannak olyan képek amik szinte semmit nem jelentenek.
Vannak viszont egészen érdekes képek melyek úgy néznek ki mint egy kis
robotember például, fogaskerekekből álló fejjel hassal és lábbal.”
200 éve még az egykori Batthyány uradalom könyvtárát
gyarapította, azt valószínűsíthették, hogy az első magyar nyelvű könyvek egyike
lehet, amely emellett titkosírással készült.
Horváth Iván az ELTE tanszékvezetője: az első magyar nyelvű
levél a 15. században kelteződött és majd 10 évvel később a következő,
levelezésről csupán a 16. században beszélhetünk, akkor írták a Rohonci
kódexet, akkor már nálunk is ott tartott az írásbeliség, hogy volt értelme
titkosítani.
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik, a
páncélteremben tárolják a legértékesebb dokumentumokat és a legtitokzatosabbakat
is, innen hozták ki a Rohonci kódexet Láng Benedeknek, aki abban reménykedik,
hogy a kötéstáblában megtalálja a karakter megfeleltetési táblázat
(kódkészletet) aminek a segítségével fel lehet törni a titkosírást és meg lehet
fejteni a művet. Rövidesen kiderülhet, miért meséli el valaki a bibliai
történetet lényegesebben hosszabban, mint a biblia. Sajnos a bőrborítót később
kapta a könyv, így ebben már nem reménykedhetünk.
Alig nagyobb egy imakönyvnél, de több mint 400 oldal. A
jelek semmilyen titkosíráshoz nem hasonlíthatók. Talán mesterséges jelek?
Több mint 80 rajzot tartalmaz, valószínű megnevezi a
személyeket. Feltételezhetően újszövetségi történetet tartalmaz.
Vannak érthető képek és vannak érthetetlenek, például
fogaskerék fejű ember.
Nem egyszerű betűírásról van szó, a felirat amely minden
feszületen megtalálható „INRI”- ennek első és utolsó karaktere ugyanaz kell
legyen, de a Rohonci kódex titkos jelei nem egyeznek, ráadásul ez esetben
ugyanazt a szereplőt több karakter is jelölheti, más ha Jézust Krisztusként és
más ha Megváltóként emlegeti.
Ami biztos a szöveg rendezettségéből, vagyis abból hogy a
sorok balra zárnak, elég világosan látszik hogy a kódexet jobbról balra kell
olvasni.
A leglogikusabb magyarázat továbbra is az volna hogy hamisítvánnyal
állunk szemben, csak hogy erre semmi sem utal konkrétan és egy csomó minden
viszont arra utal hogy túl következetes a rendszer, s így lehetetlen hogy
hamisítvány legyen.
„A szerzője által mesterien kidolgozott szándékos tréfa.”
Az összes kép stílusa ugyanolyan, meglehetősen egyszerű.
Vannak akik úgy találják hogy kissé pikírt olykor gúnyos, szerintük akár
karikatúrák is lehetnek.
Végezetül a szerző Láng Benedek szerint a szöveg legnagyobb
része, háromnegyede az első negyed magyarázatainak, kommentárjainak tűnik, az
első negyed pedig evangéliumnak látszik, a képek hagyományos biblia tartalomra
utalnak, semmiféle eretnek jelre nem következtethetünk belőlük.
Minden jel arra mutat hogy a Rohonci kódex imakönyv biblia
magyarázat, de egyenlőre teljességgel érthetetlen ki és miért titkosított volna
egy szokványosnak tűnő imakönyvet, ráadásul miért úgy hogy képtelenség
megfejteni?
A titokzatos kódex
A rohonci kódexről még ma is aggasztóan keveset lehet tudni – meséli Király Levente.
A 12x10 centiméteres könyvecske 1838-ban került a nyilvánosság elé, amikor a Batthyány család rohonci birtokán lévő könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Az addig ismeretlen könyv titka sokak fantáziáját megmozgatta, többek között Munkácsy Mihály is szerette volna megfejteni, de ez nem sikerült sem neki, sem másnak.
Az is rejtély, hogy ki és miért vetette papírra titkosírással a szöveget. A tudományos közvélemény még ma is rovásírás-hamisítványnak tartja a kódexet, arra alapozva, hogy az ezernyolcszázas években kereskedők gyakran hamisítottak hasonlókat, hogy jó pénzért eladják azokat.
Az biztos, hogy a rohonci kódex papírlapjai a 16. század elején készültek, és a vizsgálatok szerint a szöveget is akkoriban írták rá.
(…)
Bibliai szövegek
A rohonci kódex szövege és rajzai bibliai tartalmúak. Tokai Gábor megfejtései révén kiderült, hogy sok katolikus hagyományból átvett anyagot tartalmaz; nem csak Jézus, hanem Szűz Mária születésének története is olvasható benne.
A miatyánkot is azonosítottuk már – mondja a kódfejtő, majd felsorolja a rohonci kódex tartalmát az őstörténettől, a vízözönön és a passión át a feltámadás történetig. A kutatót természetesen a még ismeretlen részek vonzzák leginkább, főleg a szöveg vége, ahol a kódex ismeretlen írója arról számolhat be, hogy mikor és miért írta a könyvet. Hogy kiderül-e valaha? Nem tudni, hiszen néhány igen ritka kódjel megfejtése talán sohasem lesz lehetséges.”
http://www.parokia.hu/hir/mutat/2388/
„A vízjel vizsgálata azt mutatja, hogy a kódex papírja Velencében készült az 1530-as években. A szöveget viszont másolhatták korábbi forrásból is, de az is lehet, hogy a papírt a gyártása után hosszú idővel használták fel.
Egyes román vélemények szerint az írás azokra a jelekre hasonlít, melyek a Dobrudzsa vidékén található szkíta szerzetesek barlangjaiban láthatóak.”
Az elmúlt években felélénkült a kódex iránti tudományos érdeklődés. Láng Benedek egy hosszú tanulmányban, majd könyvméretű monográfiában foglalta össze a kutatás addigi történetét (beleértve saját próbálkozását is), és meghatározta a jövőbeli kutatás lehetséges irányait. Érvekkel támasztotta alá véleményét, miszerint (szemben a magyar tudományos közvéleménnyel) a kódex nem hamisítvány, hanem tudatosan kódolt vagy titkosírt szöveg. Az írás vagy (1) kód, vagy (2) gyorsírás, vagy (3) mesterséges nyelv. Láng ezekhez a lehetőségekhez történeti analógiák számbavételével jutott.
2010-ben Tokai Gábor publikált három rövid cikkből álló sorozatot a kódexről az Élet és Tudomány hasábjain. Tokai az illusztrációk művészettörténeti analógiái alapján próbálta datálni a kódexet. Számtalan hasznos megfigyelése ellenére következtetései meglehetősen általánosak. Mindazonáltal ő végezte az első ilyen jellegű mélyreható vizsgálatot a kódexen. Bár Tokai sem tudta cáfolni, hogy a kódex hamisítvány, Locsmándihoz hasonlóan amellett foglalt állást, hogy a kód belső szabályosságai értelmes szöveget sugallnak. Pár hónappal később ismét megjelent Tokai tollából egy kétrészes cikksorozat, amelyben már egyes jelsorozatoknak jelentést próbált adni. Érveit elsősorban a képeken található feliratokra alapozta (ilyen pl. az INRI felirat a kereszten). Kijelentései olykor meglehetősen hipotetikusak. Állítása szerint azonban azonosította a négy evangélista kódját olyan bibliai hivatkozásokban, melyek egy evangélista-névből és valamilyen számból (talán valamilyen bibliai fejezetszámból) tevődnek össze. Gyürk és Locsmándi eredményeire támaszkodva azt is megmutatta, hogy a kódexben szereplő négyjegyű számok közül több is évszám, melyek az éveket feltehetőleg a teremtéstől („Anno mundi”) számítják.
Tokaival egyidőben, de tőle függetlenül Király Levente Zoltán jelentős előrehaladást ért el a kódrendszer szerkezeti elemeinek leírásában. Létrehozott egy módszert, amivel a szöveget jó bizonyossággal mondatokra lehet tagolni. Azonosított egy hétoldalas szakaszt, melyet számozott fejezetcímek tagolnak, ráadásul a teljes szakaszt annak tartalomjegyzéke vezeti be. Tokaihoz hasonlóan ő is azonosította a négy evangélista kódját, ráadásul meggyőzően bizonyította, hogy a kódex fejezetekre tagolódik, melyeket rendszerint egy, bibliai hivatkozást is tartalmazó kötött kifejezés vezet be. Király foglalkozott a kódex átfogó szerkezetével is, és megmutatta, hogy a fejezetstruktúra a kódex első negyedében nem jelenik meg – részben azért, mert itt található Krisztus passiójának hosszú, folyamatos elbeszélése.
Ezeknek az eredményeknek a papírra vetése után Tokai Gábor és Király Levente Zoltán között együttműködés született, és úgy tűnik, a kódex kódját sikerült feltörniük. A két szerző közös publikációja még készül, bár az írott és elektronikus médiában már beszámoltak egyes eredményeikről. Tokai és Király szerint az írás olyan kódrendszer, amely nem tükrözi a szavak belső szerkezetét, a nyelve pedig valószínűleg mesterséges, amint azzal mint lehetőséggel már Láng Benedek is számolt. Állításuk szerint a kódex hivatkozik az i. sz. 1593-as évre, feltehetőleg a megírására utalva. A két szerző szerint a kódex jellege szerint korára jellemző katolikus olvasókönyv vagy breviárium, mely túlnyomórészt újszövetségi (s ezek közül is leginkább evangéliumi) szövegek parafrázisát tartalmazza, de vannak benne Biblián kívüli szövegek is, mint pl. Sét visszatérése a Paradicsom kapujához, illetve Mária-imádságok."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rohonci-k%C3%B3dex#cite_note-Ld._N.C3.A9m.C3.A4ti_1892-2
