2012. június 21., csütörtök

Gnózis - út a teljessség felé


 Nem a gnoszticizmusban, hanem a Gnózisban hiszek.


Mottó:
"Nem a lélek által látja és nem is a szellem által, hanem a tudat az, a kettő között, amely látja a látomást" Mária Magdolna Evangéliuma

Gnózis:
Személyes spirituális élmény átélésének a lehetősége… megjelenési formájára nézve ma talán ezt is a megváltozott tudatállapotban történt élmények közé soroljuk… úgy gondolom ennél sokkal több, de jelen kérdésem szempontjából, azaz szűken véve a megjelenési formára vonatkoztatva kérem mindenkitől a választ, mit élünk át? Milyen állapotot? 

8.századi kereszt magyar nyelvű rovásfelirata

GNÓZIS
Szemelvények

Megértése annak, hogy a világon minden egy – azaz az egyből ered és oda tér vissza.

A föld élőlény, nélküle nem létezhetünk, lásd: ár-apály jelenség, emlősök szaporodása…
Ha más nem is testi valóságunk mindenképpen ideköt minket.

Isten minden létező forrása, a létenergia eredője és mindegy miként nevezzük vagy, hogy milyen úton jutunk el hozzá… Bár nem Ő, azaz a Létező teremtett közvetlenül minket, a világ sokszínű jellege akkor is egészen biztosan ennek lényegéhez tartozik.

A világvallások közül mára egyet teljesen elfelejtettünk, de mégis itt van közöttünk, akár a mindennapjainkban is - több ezer év elteltével is hatással van ránk - a dualista világképben mondanivalójának egy részét őriztük meg. Annak tudata, hogy valahol mindannyian a Fényből származunk, valami nagyon ősi belénk ivódott tudás lenyomata kell legyen.. (lásd: manicheus kereszténység, arianizmus)

Az emberi élet fenntartásának egyetlen útja a szeretet, meg kell keresnünk Jézus Krisztus által kínált lehetőség eredeti változatát. A mai korban talán már reménykedhetünk, hogy tudjuk kezelni a változás szükségességét, jó lenne ha a történelmi egyházak felkarolnák az új felfedezéseket és elindulnának az úton, szeretnék Velük tartani és biztosan sokan vagyunk így ezzel.
Amikor a bibliát kanonizálták szükséges volt annak egyszerűsítése, ma ezt úgy magyarázzák, hogy voltak napok amikor keresztények százai áldozták életüket hitükért, „tudniuk kellett pontosan miért is halnak meg”. Ez szerintem túlságosan leegyszerűsített változata  a történelemnek, de egy fontos igazság van benne, a többi evangélium a kánonhoz képest túl bonyolult, nehezen értelmezhető, és semmiképpen nem azt támasztja alá hogy a paradicsomba vezető úton ember és Isten között bárkinek is közvetíteni kellene. Ennek ellenére úgy gondolom szükségünk van a történelmi egyházakra, hiszen segíthetnének értelmezni a gnosztikus út nehézségekkel teli lépéseit. Mert az apokrif iratokkal és a gnosztikus evangéliumokkal (lásd: Nag'Hammadi kéziratok) való első találkozás tényleg ijesztő lehet. Amikor több évvel ezelőtt először olvastam Mária Magdolna evangéliumát, alig valamit értettem belőle, hosszú út volt amíg eddig eljutottam és tudom nem egyedül érzem, magasabb tudatossági szintre lépünk egyre többen. Lassan eljött az idő a Vatikánban (és máshol) őrzött iratok nyilvánosságra hozatalához. Szükségünk van rá!
   
A gnózis számomra egy utazás, nem mostanában indultam, az első lépés a táltosokhoz vezetett, talán édesapám hatására is, aki a Magyarság őstörténetéről mesélt vasárnaponként az ebédlőasztalnál, a diploma dolgozatomat is ebből írtam. :-) Később pszichológiát tanultam, megérteni kívánván az emberi gondolkodást, még később a kereszténység kezdeti időszakának legújabb leleteiről olvastam el sok különböző szempontú értékelést, igyekeztem nagyon tág területet átfogni, még az ördögűzést is komolyabban tanulmányoztam, de kérdéseim maradtak, méghozzá nagyon sok kérdés… Jézus is űzött ördögöt néhány emberből, Mária Magdolnából egészen pontosan 7-et… Mit jelenthet ez pontosan? Annyit tudunk, hogy ez nem a betegek gyógyítására vonatkozik, ezt jól meghatározott módon jelölték minden forrásban, emellett az sem valószínű hogy az elmebetegségre gondoltak volna, vajon mi az igazság?  

Persze ez csak egy kérdés a sok közül, szeretném ha valaki aki késztetést érez rá megosztaná velem gondolatait. Előre is köszönöm!

Néhány sor az általam már említett evangéliumból:

Mária Magdolna Evangéliuma

"6.) Mondd el a Megváltó szavait, melyekre emlékszel, melyeket ismersz, ám mi nem, vagy pedig nem hallottuk azokat.
7.) Mária válaszolt, mondván, Ami rejtett előttetek, kinyilvánítom számotokra.
8.) És elkezdett beszélni hozzájuk, ezekkel a szavakkal: Én, mondta, láttam az Urat egy látomásban és azt mondtam Neki, Uram, láttalak ma egy látomásban. Ő válaszolt és azt mondta nekem,
9.) Áldott vagy, mert nem remegtél meg a látványom miatt. Mivel ahol az ész, ott van a kincs.
10.) Azt mondtam Neki, Uram, hogy van az, aki nézi hogyan látja valaki látomást,, a lélek vagy a szellem által?
11.) A Megváltó válaszolt, mondván, Nem a lélek által látja és nem is a szellem által, hanem a tudat az, a kettő között, amely látja a látomást és ez […]"

Az elveszett evangéliumok
Fülöp evangéliuma /részlet/

"Krisztus eljött, hogy egyeseket kiváltson, másokat megmentsen, megint másokat megváltson. Az idegeneket kiváltotta, és sajátjaivá tette, és megmentette azokat, akik az övéi. Ezeket zálogokká tette akarata szerint. Nem csak megjelenésekor tette le a lelket, amikor akarta, hanem attól a naptól kezdve, amikor a világ létrejött, annyiszor tette le a lelket, ahányszor csak akarta. Akkor először eljött, hogy visszavegye, mivel zálogba volt téve. Rablók közé került a lélek, foglyul ejtették, ő azonban kiszabadította és megváltotta a világban a jókat, valamint a rosszakat. A fény és a sötétség, az élet és a halál, a jobb és a bal mind testvérek, nem lehet őket elválasztani egymástól. Ezért sem a jók nem jók, sem a rosszak nem rosszak, sem az élet nem élet, sem a halál nem halál. Ezért fog mind egyenként feloldódni a legkorábbi kezdetben. Akik azonban felülemelkednek a világon, azok nem bomlanak fel, és örökre megmaradnak. "
/Az egyiptomi sivatagban, Nag-Hammádinál 1945-ben megtalált alternatív evangéliumok egyike./


Az alábbiakban felsorolok néhány olyan forrást aminek eredetiségét nincs okunk megkérdőjelezni, viszont igazán érdekes kérdések megfogalmazására adnak lehetőséget:

Nézzétek meg a fenti képet (Magyar kereszt a 8. századból, rovás felirattal), ez a kereszt nem feszület, Jézus Krisztusnak sem keze lába nincs a keresztre szögezve, vajon miért? Töviskoszorút sem látok, viszont mindkét kezében tart valamit, az egyikben az életfát? (kalászt? növényt?), a másikban mi lehet? És mit jelenthet a szerkezetben a hármasság?

A lelet 8. századi tehát a kereszténységnek egy Róma előtti archetípusa jelenik meg benne. Egy ősi tudás lenyomata, mely közelebb lehet Jézushoz mint a ma róla őrzött képünk.




„Szent Gellért Fehérváron tartotta bemutatkozó beszédét. Ott Szűz Máriát a "napba öltözött Asszonynak" és "mennybe felvett Boldogasszonynak" nevezte. Diódon misét mondott amelynek egy részlete bekerült a Képes Krónikába: "...Tudomásotokra hozom, ugyanis az isteni titkot, amely nekem ma éjjel felfedeztetett. Urunkat Jézus Krisztust láttam szentséges anyja, az örökké szűz Mária ölében, ki magához híván bennünket, saját kezével nyújtotta nekünk testének és vérének szentségét." Képes Krónika szövegrészlet

Gellért püspök beszámolója a Deliberátio című könyvében, ahol a magyarok vallását a manicheista "eretnekségez" tartja hasonlónak.

A napba öltözött Jézus Krisztus

Az egyik legősibb Jézus Krisztus ábrázolásra a Szent-Péter Bazilika oltára alatt bukkanhatunk rá.
A Szent-Péter Bazilika oltára alatt ma is megtalálhatjuk Héliosz nyomait, méghozzá az egyik legősibb Krisztus ábrázoláson. Egy ősi katakombában nem messze Szent-Péter sírjától, található az az aranymozaik mely Krisztust kocsi hajtóként azaz Hélioszként ábrázolja:  

 
 
Hélios meglehetősen érdekes isten, nem görög eredetű hanem Ázsiából származik, és a keleti nagyvárosokban a hellenisztikus kultúrkörben tett szert nagy befolyásra, például Pergamonban és Rodoszon.
Az ősi napisten emlékei még ma is megtalálhatók Rómában:




Érdekességek:

II. János Pál pápa – mind születése, mind halála napján napfogyatkozás volt.



 
„Ha valakinek ismerős ez a kép, az nem a véletlen műve. Kiváló magyar egyiptológusunk Vörös Győző fedezte fel ezt a nagyszerű freskót, és a kutatók Krisztus után 400 köré teszik ennek a kápolnának a keletkezését. Thébával szemben a hegyoldalban található. Ez a hegy inkább egy hordalékdűne, amit egy katasztrófa halmozott ide. Ugyanilyet a Parciumban is sokat láttam.”  
http://www.leleplezo.hupont.hu/11/likvidaljak-a-hunok-egyhazat-szlimak-hajnalka

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT, MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK, NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE, LEGYEN MINDÖRÖKRE.

/Kr.u. 410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva.
A kijevi Nemzeti Múzeumban található./
Forrás: Facebook: Kis Kapu  2012. november 18.


„Tudni kell mi volt őseink Isten-világ fogalma. Szerintük, Isten egy elképzelhetetlen de a Világegyetem emberileg fölfogható megnyilvánulásaiból következtethető élő, jóságos, önmagában teljes, erőforrás akit a nap jelképez. Mindennapi Istennel való "beszélgetésüket" - imáikat, énekeiket, fohászkodásaikat - emberileg fölfogható nevek használatával tették lehetővé. Isten megszólítása, attól függött hogy melyik emberileg fölfogható hatásáról volt szó, épp úgy mint ahogy a nap különböző hatásait más szavakkal fejezzük ki (például, süt, melegít, világít, szárít, fertőtlenít, stb.). Ha Isten mindenkire egyformán ható jóságát és minden erő forrását akarták kifejezni, Mennybeli Atyának hívták Istent. Ha az életet tárgyalták, Mennybeli Anyának, Mennyország Királynőjének hívták (Az Isten Anya, Szűz Anya név azonos a mi Boldogasszonyunkkal és a Nag-Hammadi Titkok könyvében említett Jézus anyjával akit Jézus Léleknek nevez: "...az én anyám a Lélek.""Ő a láthatatlan, szűzi, tökéletes Lélek. Ő mindeneknek az Anyja lett, mert Ő mindenekelőtt létezett.” Fülöp evangéliuma szerint pedig "...Ez a Szentlélek, amelyik a Világra leszállt. Jézus ettől a Szentlélektől született"). Ha a tudásról, gondolkozásról vagy bölcsességről volt szó, vagy ha Istentől emberbe, benne, és belőle sugárzó szellemet, az emberi észt, fontolgatták, Világosságnak, Isten Fiának, Világ Világának, Világosság vagy Világ Fiának szólították Istent. Habár Istent több néven fejezték ki, mindegyik név ugyanazt az egyetlen egy, élő, jóságos erő-összességet jelentette. Amikor Jézus azt mondja hogy "én és az Atya egy vagyunk," vagy hogy "aki engem lát az Atyát látja" ezt a fogalmat erősíti meg. Épp úgy mint ahogy a napsugár a nap emberileg érzékelhető hatása, a földre-szált "Isten Fia," Isten emberi ésszel fölfogható megtestesülése. Ugyan így következtethetjük Mennybeli Anyánk Istennel való azonosságát. Épp úgy mint ahogy a nap melege - amit az ember arcán érez amikor a napra néz - a nap emberileg érzékelhető hatása, Boldogasszonyunk az isteni életerő emberi ésszel fölfogható élet-fogalma.”
http://magyarmegmaradasert.hu/szerzok/o-sz/oszkatona/item/1813-lelki-szellemi-v%C3%A9dekez%C3%A9s



Lajdi  Péter
 Részlet az „A szkíta gyökerektől a magyar kereszténységig” című könyvből

„Egészen az 1700-as évek végéig maradtak fenn - főleg református falusi templomok (Gyügye, Kalotadámos, Noszvaj stb.) kazettás mennyezetein - olyan képi ábrázolások, melyek semmi mással össze nem téveszthető  manicheus jelképeket jelenítenek meg. Ezek közé tartoznak azok a festett mennyezetkazetták, melyek a szőlőt és a dinnyét közös előfordulásban mutatják egymás mellett. A szőlő és a dinnye egymás melletti ábrázolása egy másik vallási irányzat ikonográfiai jelképrendszerében sem előforduló, jellegzetesen manicheus szimbólum, ugyanis e két gyümölcs sűríti magába a legtöbb fényenergiát növekedése során.
A gyügyei (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) református templom egy mennyezeti kazettáján is együtt látható a két gyümölcs az 1767-es évből. A reformáció magyar ága kezdetben nemcsak harcos elkülönülés volt a habsburgi idők agresszív katolicizmusától és hódító szándékaitól, hanem utolsó kísérlet a XV. század végén még teljes fényében ragyogó, független, szkítaági, magyar kereszténység megőrzésére, átmentésére.
E református templomok festett jelenetekbe kódoltan számos egyéb jelképet is átmenekítettek az utókor számára a magyarság ősi hitének hiedelmei, motívumai közül. Ilyen pl. a sárkányon lovagló garabonciás diák, a nap, a hold és a fénykerék (Csengersima), a fölül félmeztelen, alul pikkelyes haltestű sellő alakja két karddal a kezében és egyéb mitológiai állatjelenetek, virágmotívumokba kódolt jelképes üzenetek, sőt magának a Béma-ünnepnek (a Halak elején, február 26-án tartották) ábrázolása, mely az egyik legfőbb manicheus ünnep volt. E kazetták egyikén-másikán rovásírásos feliratok is találhatóak (pl. Énlakán). Nem árt tudnunk, hogy a Magyar Szent Korona képrendje is egyértelműen manicheus jelképiségű.”
 
Budapest