2013. szeptember 15., vasárnap

A szíriai Stonehenge feltárását miért egy ősi keresztény templom apró oltáránál kell kezdeni?


Válasz a napokban mindenütt megjelenő híradásra:
Természetesen megértem hogy a szíriai Stonehenge feltárása fontos, de biztosan egy ősi templom apró főoltáránál kell kezdeni? Egy 2012. június 26.-án Múlt-kor történelmi portálon megjelent cikk alapján kezdtem nyomozni, hogy igazoljam valós aggodalmam csatoltam a fotókat.
Tény hogy ebben a szerencsétlen sorsú templomban nagyon lehet valami, ha rögtön az oltár alatt akarják kezdeni a feltárást. Mérete alapján nehezen feltételezhető hogy temetőt rejt az alapzata, ekkora helyen jó ha három sírhely elfér, valójában a teljes templom annyira kicsi hogy mind a négy hajójával együtt sem tudna komoly temető lenni. Viszont ha a Múlt-korban megjelent cikk igazat állít akkor igen komoly veszélyben van, bár egy régészcsapat tenne valamit, talán ha valahogy szíriaiak segítségét kérnénk. A idézett cikk legalul található.

A főoltár ami alatt az ásatást kezdenék.


A 4. vagy 5. századi kolostor, aminek apró főoltára alatt az ásatást szeretnének végezni igen sok érdekességet tartogat, freskóin meglepően sok szerzetesnőt és szent királyt találunk. Ikonográfiája hasonlít a magyar kereszténység korai időszakára, ami kapcsolódhat az apostoli királysághoz. Abesszíniai Szent Mózes kolostora, a hagyomány szerint az etiópiai király fia. A templom mérete (10x10m) nem teszi valószínűvé egy komoly temető lehetőségét, fel kell tennünk a kérdést miért éppen a néhány négyzetméteres oltár alatt kell kutatni? Mi van ott?
Senkit sem akarok kritizálni, az Enigmák műsorait nagyon szeretem, köszönöm a működésüket! Továbbá a Múlt-kor-t sem volt lehetőségem leellenőrizni, de azt hiszem a fotókat akkor is látni kell.   

Deir Mar Musa kolostor


Az építményt a 4. század végén, esetleg az 5. század elején kezdték építeni, s egészen az 1800-as évekig használták. A legszélesebb részén 10x10 méteres épületet a földrengések miatt azonban többször átépítették. A freskók készítését a XI.-XIII. századig datálják, érdekességük hogy meglepően sok női szerzetest ábrázolnak. Ezek szerint vagy ilyen sokáig fennmaradt a nők egyenlő részvétele a vallási életben vagy a korábban készült freskókat az eredeti szellemben újították fel. Innen nem messze található Szent Tekla kolostora, melynek felújításával kapcsolatban már merülhetnek fel kétségek. Szent Tekla a mai értelmezés szerint papként működött, szerzetesnő volt, akinek személye csak a keleti-katolicizmusban maradt fent. Élete érdekes története Simon mágus és Péter csatájának, amit a nyugati és a keleti egyház igen másként értelmez.

További érdekesség hogy több ló ábrázolást találunk, rajtuk nem az apokalipszis lovasaival hanem szent királyokkal (a glória a szentség biztos jele) és szerzetesekkel és hívőkkel.

Fent Szent király

Az abesszíniai Szent Mózes ősi szíriai kolostor (Deir Mar Musa el-Habashi) a Nebek kisváros melletti hegyekben egy sziklás völgyre néz, Damaszkusztól 76-80 km-re északra, kb. 1320 m-rel a tengerszint felett. A kolostor szíriai antiokiai szertartáshoz tartozik.

A helyi hagyomány szerint abesszíniai Szent Mózes az etiópiai király fia volt. Visszautasította a koronát, méltóságot, házasságot és helyette Isten királyságára tekintett. Egyiptomba utazott, majd a szent földre. Ezután szerzetesként élt a szíriai Qara-ban, majd remeteként egy onnan nem messzi völgyben, ahol ma áll a kolostor. A bizánci katonák kezében halt vértanú halált.

Sok féle ikonográfia található itt. Két szakaszból áll a templom, az első, olyan képek amelyek középpontjában a bibliai történelem, a második az, amely elsősorban sok rejtélyes kérdést vet fel a katolicizmus kezdetéről. Az első szakasz szentek ábrázolása, férfiak és nők kegyelmi állapotban, az oszlopokon és boltíveken is elhelyezve. A második szakasz több paradox képet tartalmaz, mint például egy tíz nőt ábrázoló, öten égő lámpással, öten kialudt lámpással.

„A második szakasz, amely a titok ténylegessége, a templomajtótól kezdődik. Az ernyő kőből lévő részének külső felszínére Mátyás evangéliumának tíz szűzét festették. A festmény nagyon kis része maradt ránk, de részlegesen vissza tudjuk állítani a látványt. Öt égő lámpást tart a jobb kezében. Ötnek pedig kialudt lámpás van a balkezében. Az oltár mögött áll a Szent Szűz és méhének trónján ül a fia. Körülötte állnak az egyház atyák. Az oltár félkör alakú kupolájában, az oltár felett még látható valami, ami Krisztust, mint ember fiát ábrázolja, kerubokkal körülvett trónján. Máriát, a megváltó anyját és keresztelő Szent Jánost nagy ívben festették a trón mellé, mint közvetítőket.”

Látható a magyar kereszténység korai ikonográfiája mennyire hasonlít egy korabeli szíriai keresztény kolostoréra. Még ezer év elmúltával is beszélnek nekünk a képek.





Az előző freskón több meglepő ábrázolás is van:
Ég és föld kapcsolatának kibontakozása sajátos szimbólumokkal:
Fent a nyugati ablak alatt láthatjuk a keresztet két oldalán létrákkal.
Alatta a 10 apostol érthető, felette a két személy ábrázolása már nem. Jó lenne tudni kiket rejt.
Az „Angyali üdvözlet” - két angyal fújja a harsonát, ők tartják a lelkek megmérésére szolgáló mérleget is, a jobb oldali érdekes alakok felé fordul. A hagyomány szerint ószövetségi próféták állnak az Egyház atyja mellett. Az Egyház atyja kardot vagy inkább szablyát tart a kezében? Csak ez az alak sérül meg súlyosan a csoportból, a csoport hét embert ábrázol. Alattuk találjuk a püspököket, ez is érdekes.
Lent az ábrázolás fennmaradt részén a baloldalon a paradicsom, jobb oldalon a pokol. A paradicsomban Ádám és Éva az utódaiért imádkozik.
A másik falon is folytatódik a freskó, összefüggő ábrázolást alkot. A hét embert ábrázoló csoport mellett további alakok láthatóak furcsa fejfedővel. Lejjebb a püspökök mellett a korai egyház szerzetesnői. Fent pedig ismét lovas.

Biblia


Érdekes arcábrázolás és fejviselet

Múlt-kor történelmi portál
2012. június 26. 14:49
Sokáig rejtély maradhat a szíriai Stonehenge
A szíriai polgárháborús helyzet miatt bizonytalanná vált a Deir Mar Musa-i kolostor és az épületet környező rejtélyes sziklaformák sorsa.
2009-ben Robert Mason (Royal Ontario Museum) éppen egy ősi kolostornál végzett feltárást, amikor rejtélyes sziklák egész sorára lett figyelmes: mészkövek, kőkörök és síroknak tűnő maradványok körvonalazódtak a szeme láttára. Mason múlt hét szerdán a Harvardi Semita Múzeumban tartott előadása során mesélt a felfedezéséről, ahol elmondta, hogy sokkal alaposabb kutatásokat kellene végezni a területen, a jelenlegi szír helyzet azonban ezt nem engedi meg – már ha egyáltalán valaha megengedi.
Az ott talált kőeszköz-maradványokon végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a sziklaformák sokkal idősebbek, mint a kolostor: a neolitikum korából, esetleg a korai bronzkorból valók, így akár 6-10 ezer évesek lehetnek. Mason ezenkívül cserény-szerű, gazellák vagy más vadállatok becserkészésére szolgáló csapdákat is talált; a terület egyébként ma már sivatagos, de ezer éve sokkal zöldebb lehetett.
Mason szerint figyelemreméltó, hogy a területen nincs semmiféle jel a természetes környezetre. „Úgy néz ki, mint egy táj, ahol a holtak, nem pedig az élők éltek” – közölte. „Sok munka vár még ránk, nem tudom, hogy ez egyáltalán be fog-e indulni” – tette hozzá lemondóan. 2010-ben Mason még úgy fogalmazott, hogy megtalálta a Salisbury-alföld szíriai megfelelőjét, azt a helyet, ahol ma a Stonehenge áll, ezért a maradványokat el is nevezte a szír Stonehenge-nek.
A szakértő beszélt magáról Deir Mar Musa-i kolostorról is. Az építményt a 4. század végén, esetleg az 5. század elején kezdték építeni, s egészen az 1800-as évekig használták, a földrengések miatt azonban többször átépítették; legutóbb a nyolcvanas és a kilencvenes években esett át „generáljavításon”. A Damaszkusztól 75 kilométerre lévő kolostor mérete ma már egy modern épülettel kel versenyre.
A kolostor – amelyre Mason római őrtornyok keresése közben akadt – több freskót is megőrzött: vallási jelenetek, női szentek és ítélet napi képek köszönnek vissza ránk. Mason kis barlangokat is talált, ahol feltételezése szerint a helyi szerzetesek üthettek tanyát. A kutató reményei szerint mihamarabb visszatér a helyszínre, hogy megkezdje a kolostor főoltárja alatti terület feltárását, ahol állítólag földalatti sírok húzódhatnak.


Fotókért köszönettel tartozom:
Szent Mózes kolostor