2013. december 30., hétfő

A populációgenetika szerint őshazánk a Kárpát-medence.



A populációgenetika szerint a ma élő magyar férfiak 73,3%-a már 30-40.000 éve itt élt férfiak utóda.
Mégis európai a magyar őshaza?

„a recens minták vizsgálati eredményei szerint, a ma élő magyar férfiak több mint 90%-a 4 származásvonalból eredeztethető, és 73,3%-a már 30-40.000 éve itt élt férfiak utóda”

A MAGYAROK VII. VILÁGKONGRESSZUSA 2008  II. ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA
POPULÁCIÓGENETIKA / POPULATION GENETICS

Populációgenetika

„ellentmondás található a magyarok és a finnek nyelvrokonsága, valamint a két nép Y kromoszóma vizsgálatokon alapuló genetikai eredete között…”

„Az Y kromoszóma minden más kromoszómától eltérő egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. Kis mérete (60Mb) miatt viszonylag könnyen lehet szekvencia-adatokat meghatározni. Az Y kromoszóma jelentős része nem rekombinálódik (ezt a területet NRY-nak – Non Recombining Y-nak nevezzük), ezért a keletkezett mutációkat időrendi sorrendbe lehet állítani. A vizsgált markerek az NRY területen helyezkednek el. Ezek analízise többek között azért lényeges, mert a recens minták vizsgálati eredményei szerint, a ma élő magyar férfiak több mint 90%-a 4 származásvonalból eredeztethető, és 73,3%-a már 30-40.000 éve itt élt férfiak utóda. Az Y kromoszóma rendkívül alkalmas a migrációk követésére, ezért a fosszilis minták vertikális vizsgálati eredményeit összehasonlítva a jelenben élő népcsoportok horizontális eredményeivel reális képet kaphatunk származásunkról.”
Forrás: [1] Idézett sorok: I. kötet. 32.o.




"Statisztikai elemzés alapján haplocsoport eloszlás tekintetében a székelyek nem különböznek szignifikánsan a magyaroktól, ugyanakkor valamennyi, az irodalomból vett populációval összehasonlítva, a haplocsoportok eloszlása a székelyekben szignifikánsan eltérő." 36.old. Forrás: [1]
„A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól, és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg. Ez egyértelműen a mai magyarság genetikailag európai eredetét jelzi.” Szabó István Mihály. Magyar Tudomány 2008. októberi száma.



„1990-ben olasz genetikusok által publikált klasszikus genetikai markereken alapuló tudományos vizsgálat arra kereste a választ, hogy vajon milyen arányban van jelen az uráli populációk genetikai állománya a finnek, lappok és magyarok körében (Guglielmino és m.társai 1990.).” (I.m.39.o.)
„A közlemény szerint az uráli gének aránya magyarokban 13,3%, a finnekben 10,1%, a lappokban 47,5%.” (I.m.40.o.)
Forrás: [2] 39-40.old.


"Az uráli nyelvek családfája
Ha ezeket a genetikai adatokat az uráli nyelvek családfáján ábrázoljuk, hasonló tendenciát figyelhetünk meg, mint az előző génfrekvencia térképen. Ahogy haladunk a keletebbre élő uráli populációk felé, úgy nő az ázsiai jellegek aránya. A magyar népesség azonban kivételt képez."

Forrás: [3] 53-54.old.



"Ha felrajzoljuk az U4 genetikai hálózatát Kelet-Európa, Urál és Nyugat-Szibéria népességeivel, a következő ábrát kapjuk (15.ábra). Az U4 további 3 alcsoportra bomlik. 16 310-es ág főleg a szláv népességekhez kapcsolható. A 16 134 és 16 362 együttes becsült életkora 23 000 év, ez alapján felső paleolitikumi eredetűnek tételezhető fel. A kelet-európai 16 362-es ágból nyílik az uráli leszármazás a MtDNS 16 113-as helyén bekövetkező mutációval. Becsült kora a típusváltozatosság alapján 19 ezer év, a felső paleolitikum korszaka, ezen belül az eljegesedés maximuma. A másik ritka U4 alcsoport a 16 311-es ág, benne manysi, ket, nyenyec és egyéb kelet-európai populációk (mari, csuvas, és komi.zürjén), becsült kora 6500 év. Valamivel későbbi a 16 189-es ág az 5600 évével benne a manysi, ket és nganaszan mintákkal. A harmadik komi, mordvin és csuvas ág, a 16 261-es, 5200 éves. Ezen utóbbi ágak jelzik a további kibontakozását a Volga-Urál régió finnugor népességének a neolitikum alatt.


Az előbbiekben ismertetett haplocsoportok elágazása tehát a felső paleolitikumban kezdődött mintegy 23 ezer éve. Az ebben az időszakban megjelenő vadászok hozhatták magukkal ezeket a géneket, akik egészen a Kelet-Urálig kialakították sajátos kultúrájukat (régészet)."
Forrás: [4] 56-57.old.



Úgy tűnik Árpád ázsiai népe europid volt, esetleg itt alakult ki, majd a környezeti tényezők miatt elvándorolt és később visszatért. Vagy mint állítják néhányan az uráli nyelvek annyira régiek hogy a szétválás a mongoloktól még azok vonásainak kialakulása előtt történt.


A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle, 2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja." (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)
"2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól… E vizsgálatok keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is elemezték.
Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették: A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
Szabó István Mihály. Magyar Tudomány 2008. októberi száma.



Hasonlóakat állít egy nemrégiben közzétett vizsgálat is, hatalmas anyag, két részletben tudtam csak feldolgozni:


A Kurgán-kultúra és a proto-indoeurópai nyelv lehet a válasz eredetünkre, mert valahogy a domináns európai Y-kromoszómák bennünk is éppen úgy megtalálhatóak.
Nagyon sok kérdés és csak néhány válasz de az legalább lenyűgöző. 


Hazánkban a J1 haplocsoport gyakoribb előfordulású, mint az északabbra fekvő országokban, érdekesség hogy néhány etnikai csoportot kizárólag ide sorolnak be, mint például az avarokat. Kinknek ma élő leszármazottjaik 81%-ban hordozzák az eredeti géneket.
A hunok besorolása azonban teljesen más, őket ma az Észak-Európában élő népcsoportok között találták meg. Európában minimum három nagyobb népvándorlás van inkább bevándorlás figyelhető meg, és ma már tudható hogy a neolitikum időszakától kezdve népesítették be Európát több jól körülhatárolható népcsoporttal.



Forrás: [1]

Magyarok Világszövetsége 2008. 
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett sorok: I. kötet. 32.o.
Budapest, 2008. augusztus 16-20.
A Magyarság és a Kelet II. őstörténeti konferencia.
Dr. Nádasi Edit, Dr. Horváth Gábor, Dr. Fothi Erzsébet, Dr. Sándor János, Dr. Prantner Ida, Dr. Ember István, Gáspár Róbert, Mészáros Anita, Dr. Béres Judit: Székelyek: a honfoglaló magyarok rokonai? Magyarok Világszövetsége. A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett sorok: I. kötet. 32.o.


Forrás: [2]
Magyarok Világszövetsége 2008. 
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII.
Budapest, 2008. augusztus 16-20.
A Magyarság és a Kelet II. őstörténeti konferencia.
Gáspár Róbert, Mészáros Anita: Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján. Magyarok Világszövetsége. A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett sorok: I. kötet. 39-40.o.

„1990-ben olasz genetikusok által publikált klasszikus genetikai markereken alapuló tudományos vizsgálat arra kereste a választ, hogy vajon milyen arányban van jelen az uráli populációk genetikai állománya a finnek, lappok és magyarok körében (Guglielmino és m.társai 1990.).” (I.m.39.o.)
„A közlemény szerint az uráli gének aránya magyarokban 13,3%, a finnekben 10,1%, a lappokban 47,5%.” (I.m.40.o.)

Forrás: [3] [4]
Magyarok Világszövetsége 2008. 
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII.
Budapest, 2008. augusztus 16-20.
A Magyarság és a Kelet II. őstörténeti konferencia.
Gáspár Róbert, Mészáros Anita: Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján. Magyarok Világszövetsége. A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I-VII. Idézett sorok: I. kötet. 53-54.old. és 56-57.old.