2014. február 20., csütörtök

Magyarság… Tudod-e?!



- Tudjuk-e, hogy a Hon-visszafoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?






- Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-dik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 népdalt tudtak összegyűjteni.
- Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
- Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.
- Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán), alsó fehérnemű is.
- Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve?
- Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig Szent István király intelmei Imre herceghez.
- Tudjuk-e, hogy a reneszánszt mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?
- Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén?
Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba! És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le.
Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben.

Forrás:
2012.06.06 11:13 domonyi.aries
Kapcsolódó:
   Attila a Képes Krónikában - Pap Gábor
   Szkíta beszéd 'Nagy Sándorhoz'
   Pap Gábor előadása: "Emberek aranyban" - Szkíta kincsek Keszthelyen
   Magyarok szerepe, külföldről nézve
   Hagyomány és Történelem kutatás
   Amit a világ nagyjai mondtak rólunk, Magyarokról
   A Magyar tudás hatalom tudod-e?
   Az Arvisurabeli MAG-nép urai

2014. február 6., csütörtök

Harc helyett magunkhoz kell édesgetni az üzletláncokat?

Végre megvan a fegyver a silány külföldi élelmiszerek ellen?


Harc helyett magunkhoz kell édesgetni az üzletláncokat?



Fotó:
Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni.
Forrás: Fb.: Magyar Nyelv

Az alábbi cikk margójára szánt szavak:

Azért én inkább kérdőjelet tennék az alábbi mondatok mögé!

Végre megvan a fegyver a silány külföldi élelmiszerek ellen.

Harc helyett magunkhoz kell édesgetni az üzletláncokat.

Próbálom érteni... akkor most már észreveszik hogy nekünk is vannak érdekeink?... és befejeződik a gyakorlat hogy minden országban csak a hazai árara dobnak rá dupla árrést?... azzal a nem titkolt céllal hogy a helyit mindenütt tönkretegyék, mivel uralkodni szándékoznak és szabadon játszani árakkal, életekkel... hát nem tudom, én naiv vagyok és hiszek az emberek jóságában, meg abban hogy rájönnek mi az élet értelme... de félek naivitásommal nem vagyok egyedül... és szándékaik korántsem sorolhatók ki a pénzügyi érdek súlya alól... segítsetek: hihetünk nekik???