2017. március 9., csütörtök

Lehet kihalt az igazi magyarság? - Ez nem igaz!



Nem halt ki az igazi magyarság!

Ki a magyar?

Réthey Ferenc: a Magyar Szent Korona országainak etnográfiai térképe az 1880. évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886, rajzolta Kogutowicz Manó.  
Nyáry Krisztián nem tudja hogy két generációval ezelőtt nem volt ennyire mobil a világ?

Nem volt időm, a kormányfőt sem hallgattam meg, Nyáryt sem olvastam el csak ezt a cikket:

Nem is olvasok róla többet, mert csak feldühít, egy felnőtt ember dobálózik a számokkal aminek a végére kiderül hogy lehet kihalt az igazi magyarság már kihalt..   

Miközben vannak adatok, számok amiknek van értelme is.

1920-ban a Kárpát-medencében 10 millió magyar ajkú élt, nagyon szűken véve!

És a végén felteszek egy kérdést aminek szintén van értelme.

Bevezető:
Sokunk nagyszülei úgy hagyták itt ezt a világot hogy alig lépték át falujuk határát, és ez bizony a többség lehetett akkoriban. Így zajlott az élet ez nem újdonság. Továbbá miért ne tudnák az emberek hogy milyen származásúak? A nemzetiségek ma is ápolják hagyományaikat, felesleges összemosni szezont a fazonnal. Akiket meg még a tatárjárás után telepítettek be mára elveszítették nyelvüket, magyar öntudattal rendelkeznek, anyanyelvük is az, de amúgy meg még a legkorábbi időszakból csatlakozottak is őriznek valamit identitásukból, mint a jászok akik az árpádkor előtt már itt lehettek. Mindenesetre hagyjuk hogy mindenki maga döntse el hogy magyar vagy sem, ez nem vérségi előírás.  
A népek keveredtek is csúsztatás, sem a sváb, sem a tót, sem a rác falvakban nem volt szokás össze-vissza házasodni. A nagyszüleim 1949-ben házasodtak össze és még egy Budapesttől 5 km-re lévő faluban is rossz szemmel nézték őket, ennyire volt divat a keveredés. A falvak épp azért maradtak meg addig a korig úgy, mert a lakosság megőrizte különállóságát.         

Nyáry szerint: 1720. 3,5 millió lakosság – aminek fele talán magyar. 1780. 9,2 millió lakosság. Először is a 3,5 millió fele nagyon kevés lenne, de főképpen ez a lényeg: „azonban a rákövetkező évszázadban említett 4-5 milliós bevándorlás színtiszta hazugság”. Úgy bizony, számoljunk csak: ez szűken véve 13,2 már millió lenne, miközben 1920-ban a lakosság 18,2 millió. A közben eltelt 140 évben csak 5 millióval nőtt volna a népesség? Miközben Franciaország megháromszorozta önmagát 200 év alatt? Nyáry hiteltelen.      

„Ezek a 18. században bevándorolt milliók ugyanis nem oldódtak fel a magyarságban… hanem megtartották a saját etnikai arculatukat ott, ahova beköltöztek, majd 1920-ban kiszakították az országból ezeket a területeket, sőt többet is.”

Úgy bizony! Akik meg maradtak azok ma is tisztában vannak nemzetiségükkel. Nem véletlenül volt a kitelepítésekkor könnyű dolguk, már a hatalomnak, mert mindenki pontosan tudta mely faluban milyen származásúak élnek, hisz több száz éve el nem mozdultak onnan.   

Adatok:
1920 Gróf Teleki Pál "vörös térképe", Magyarország nemzetiségeinek területi megoszlásáról.

Gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres „vörös térkép"-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról. A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták. Link
A trianoni szerződés igazságtalanságait készültek vele bemutatni. Valós adatokat tartalmaz, hiszen az anyanyelvi hovatartozás alapján végzett demográfiai felmérésről van szó.

Mindenekelőtt a Magyarországtól elszakítandó 11.000.000 léleknek 35%-a magyar, amely három és félmilliót jelent akkor is, ha a mi érdekeinkre legkedvezőtlenebb számítást vesszük is alapul.”

Máshol 3,2 milliót olvasni, nemrég hallottam hogy vannak kisebb csoportok, például a csángók egy része akiket az akkori magyar közigazgatás román nemzetiségűnek jegyzett. Ilyenformán például egy falunyi ember akiket a délvidéken telepítettek le nem magyar ajkúként lett bejegyezve.

Mindenesetre közel 3,5 millió az elcsatolt területeken a magyar nemzetiségűek lélekszáma.
A diktátum következtében a lakossága lélekszáma 18,2 millióról 7,6 millióra tehát kevesebb mit a felére csökkent.
Tehát 3,5 millió elszakítva és 7,6 millió a maradék országban - persze voltak még más nemzetiségek is, de akárhogy is nézzük minimum 10 millió magát magyar anyanyelvűnek valló élhetett 1920-ban a Kárpát-medencében.

Ez pedig beszédes mert nagyszüleink még pontosan tudták honnan származnak, nagyanyám sváb volt, gyönyörűen beszélt magyarul de írni nem tudott, szinte egy szó sem írt helyesen. Minden nemzetiség egy helyben élt akár évszázadokig. A kunok és a jászok Mária Teréziáig őrizték önállóságukat, a mai napig egy helyben élnek, a nyelvüket nem őrizték meg, de identitásuk része a származástudat. A rácok, tótok, svábok a mai napig tudják kicsodák, nem titok és nem szégyellendő, éppen ezért az ilyen okfejtésnek hogy 1720-ban mi volt nincsen értelme. 1920-ban volt 10 millió magyar, akkoriban a nemzetiség pontosan azt jelentette mint maga a szó. Tehát ha sváb volt annak vallotta magát, ha tót akkor is, stb. Csak az vallotta magát magyar anyanyelvűnek aki az is volt, és akinek ősei olyan régen éltek az országban hogy már elvesztették nyelvüket, mint a kunok, jászok.

A „Vörös térkép” pontosan mutatja az adatokat nincs miért találgatnunk.

Magam fele részben sváb paraszti származású vagyok (mivel mindkét szülőm félig sváb), negyed részben jász kisnemesi családból, negyed részben pedig középkori főnemesi családból. A jász kisnemesi valójában variálódik egy alföldi főnemesivel, de őket nem szeretjük mert nagyapám szerelemgyerekként törvénytelen volt, az apját nem is ismerete, az alföldi família ma valahol a tengerentúlon él, így származástudatomból ez a vonal hiányzik. A középkori főnemesi család a grófi címig vitte, de valahogy utána minden eltűnt, pedig a Szentpáli család grófi ága mi vagyunk, a másik kihalt, merthogy mint kiderült a hatalmas erdélyi család az Árpád-házi királyokig vezeti vissza magát. Talán ebből adódóan van belőle mindenféle nemes, kis,-közép,-fő is, de az utolsó grófkisasszony Szentpáli Zsófia az én üknagyanyám volt.

Mi vagyok akkor én tehát? Eredek egyrészt félig mindenképpen Bajorországból és negyedig az alföldről negyedig pedig Erdélyből, mégis magyar vagyok, anyanyelvem is az és a nemzetiségem is, ezt választották az őseim és ezt választottam én is.

Nyilván sok olyan keverék van mint én, de nagyszüleink korában ez nem volt még elmondható, kérdezzetek amíg lehet, mert igen érdekes a  családtörténet.

Végzetül: az adatoknak higgyünk ne mindenféle mende-mondának, meg az sem árt ha a saját józan paraszti eszünket használjuk néha.

Ami inkább érdekes: nézzük meg Európa többi országát lélekszám szerint, majdnem 100 éve 10 millió magyar biztosan élt a Kárpát-medencében, most alig néhány millióval van több, mennyivel többszörözte meg mondjuk Franciaország a lélekszámát? Vagy Németország?

Ez az igazi kérdés!       

                  

2 megjegyzés:

  1. Kedves Zsófia!

    Nagy "kópé" volt ez a Kogutowicz Manó, mert a pl Erdélyben a lakatlan területekre pl. Bihar, Gyalui Havasok, Erdélyi Érchegység román lakosságot "festett". :-( Biztosan véletlen volt. :-(

    VálaszTörlés
  2. Ami még az eszembe jutott, a "Nyári Kriszti hiszti"-s linkeden a szerző archeogenetikai vizsgálatok alapján a honfoglalástól kezdődően vizionálja ide a magyarság ittlétét, holott azt már lassan több mint tíz éve tudjuk hogy az adózó nagy számú köznép a neolitikus forradalom itteni kezdete óta (i.e. 5-6 ezer) folytonos és génállománya európai. A honfoglaló magyarság (gazdag mellékletű sírjai) hangyányit 2-3%-al ázsiaibbak, de alapvetően ők is európaiak voltak.

    Ennyit a "szittya magyar szítja szenthármságról" és "ázsiai" eredetünkről.

    VálaszTörlés