Sir
Leonard Woolley archeológus professzor, aki egész kutatómunkás életét (közel 60
esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
1939
óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy
magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7000 éves volta dacára – ma is elképesztő
egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl.
nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai
magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a
fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a
sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a
magyarral.”
Megjegyezném,
Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton
megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar
Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván „az MTA
soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a
sumirral.”
Néhány
érdekesség:
1.) Embertani
szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag
MONGOLOID népek. Szakáll nélküli, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű
emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag
semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2.) Népzenei
szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és
Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA
eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető
Magyarországon!
Ezt a
könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar
ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:
Bartók
Béla megállapítása szerint
– a török és magyar népzene 75 százalék,
– a perzsa és magyar népzene 42 százalék,
– a finn és magyar népzene 2 százalék
– a perzsa és magyar népzene 42 százalék,
– a finn és magyar népzene 2 százalék
egyezést
mutat.
Azaz
szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű
nép vagyunk. (megkérdőjelezem – a szerk.)
3.) Nyelvi
szempontból:
John
Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.
Lenormant
(francia) kutató megállapította, hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a
sumirhoz a legközelebb.
Sir
Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir
nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A
török a második legközlebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a
török „unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar
mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. A alapszavakat
tekintve több mint hatezer szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném,
Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton
megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar
Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: “Az MTA
soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a
sumirral.”
Nyelvi
szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni
egyenesági leszármazottja a sumirnak.
4.) Régészeti
bizonyítékok
A
Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került
szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz,
komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk,
magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre
érdemes egy régészeti szenzáció is. Erdélyben, Tatárlakán végzett ásatások
során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s
éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos
Akadémia a következőket állapította meg
1.)
Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1500 évvel régebbiek, mint az
eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia
ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és
kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?
2.)
Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami
igazi világszenzáció volt, amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű
lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, Pesten a mai
napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.
Azaz
embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor
elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes
propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.
Ideje
lenne annak, hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar
lakosság pénzét.
Példa
nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a
nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar
nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt
ellenségeinknek (lásd. Trianon. 1920. június 4.)
Forrás:
Magyar Nyelv csoport, Facebook
Emlékeztető: „Jaj
annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják! (Seneca)
Az archeogenetika szerint is a keleti eredetű (egyesek szerint szkíta-rokon) népcsoport vagyunk. Aztán persze sok vándorlás és nagyfokú keveredés következett... Lényeges, hogy anyanyelvünk sok elemet megőrzött abból az "ősnyelvből", amelyben a hangalak és jelentés között tetten érhető kapcsolat volt. (Lásd Czuczor és Fogarasi szótárát). Ez előnyt jelent a tudományos gondolkodásban és a művészeti alkotómunka során.
VálaszTörlés