2013. július 4., csütörtök

Szúnyoginvázió


 
Nagyon fontos probléma! Nálunk a 7 pettyes katica eltűnt, harlekin még akad de alig, fecske 15 éve nincs, szúnyog annál több, tűző napon is, pedig naponta hallom a gépeket.

Egy kérdés: hallott valaki a 7 pettyes katica tenyésztéséről? Ha szeretnék mennyi esélyem van?

Szeretném felhívni a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájára.
Ideje lenne meghallgatni az ötleteiket, mert csak átfogóan, több területet egyesítve lehet megoldani a szúnyog problémát. Ebben a cikkben olvashatunk a védekezési lehetőségekről, országos és egyéni szinten, és a szúnyog fajtákról is. Érdemes elolvasni a teljes cikket.
Szemelvények:



... gezék (kerti geze), és énekesmadár rokonaik rengeteg szúnyog és
levéltetű mérettartományába tatozó rovart zsákmányolnak.
A szúnyogirtás természetvédelmi kockázatai és biológiai megoldásai

„Sajnos többnyire – pusztán a költségekre és a megoldás egyszerűségére hivatkozva – az imágók elpusztítását célzó módszereket részesítik előnyben, holott rendelkezésre állnak olyan készítmények is, amelyekkel a szúnyoglárvákat lehet, méghozzá szelektíven, elpusztítani. Bár a természetvédelmi területeken még az utóbbi technológiát sem szívesen engedélyezik.”

„Mit tehetünk mi?
A Madárbarát kert program lényege, hogy különböző eszközök és módszerek alkalmazásával a környezetünket madár és állatbaráttá tegyük. Az így elérhető biológiai sokféleség egyik jellemzője a rendszert alkotó fajok hosszútávon fennálló dinamikus egyensúlya. A mind gyakoribbá váló települési szúnyoginváziók számos okra vezethetők vissza. Ezek közül mesze a legjelentősebb az emberi tényező, melynek következtében úgy csökkent a szúnyogok természetes ellenségeinek száma, hogy közben javultak a szúnyogok életfeltételei (ereszcsatorna és tető karbantartások elhanyagolása; klímaváltozás miatti zöldáras- és belvizes időszakok számának és hosszának növekedése; melegebb nyarak, enyhébb telek stb.).”

„Az emésztőaknák ideális életteret jelentenek a szúnyoglárváknak, ezért itt sokat tehetünk a létszámuk csökkentésére. Az emésztő légterébe akasszunk 1-2 molyirtó kazettát (az élelmiszerboltokban is kapható), ennek párolgó hatóanyaga 4-6 hónapon keresztül távol tartja a megbújó vagy petézni érkező rovarokat, köztük a szúnyogokat.”

Egyes növények (levendula, citromfű stb.) illóanyagai több-kevesebb természetes szúnyogriasztó hatással rendelkeznek, egy-egy ilyen csokor kifüggesztése csökkenti a belső terek szúnyogterhelését.”
„Helyezzünk ki mesterséges denevérodúkat, ezek az eszközök a panel- és irodaházaknál is remekül alkalmazhatóak. A denevérek egy-egy éjszakai vadászat alkalmával akár több ezer szúnyogot is elfogyasztanak.”
Sok helyen nem a táplálék, hanem a menedékhelyek-hiány miatt nincsenek denevérek. Ezen mesterséges denevérodúk kihelyezésével segíthetünk (az MME boltjában megvásárolható)


„Végül, de nem utolsó sorban, lakossági fórumokon, a központi kormányzatnak írt levelekben kérjük a kémiai szúnyogirtás-központúság helyet a biológiai védekezés mind nagyobb arányú alkalmazását. Ebben a követelésben a lakosság és a túlterhelt önkormányzatok nem egymás ellen küzdenek; a polgármesterek és a lakosság érdeke ugyan az (az egészséges és lakható települési környezet), azonban a költségvetési finanszírozatlanság legtöbbször csak a rövidtávon olcsóbb környezet- és természetromboló megoldásokra ad a településvezetés számára lehetőséget.”  



Olvass:

Biológiai szúnyogirtást

Németh András
Szerző: Németh András
frissítés 2013.07.03: https://www.facebook.com/pages/Biológiai-szúnyogirtást/571285686257747 egy oldal amihez csatlakozhat akinek nem teszik ez a jelenlegi rendszer! 2013.06.28-án reggel 7 és 8 óra közt a HA-MEJ lajstromszámú repülőgép segítségével légi kémiai védekezést hajtottak végre a város felett. Számomra eddig is érthetetlen volt hogy miért szükséges idegméreggel lepermetezni évente többször komplett városokat, amikor léteznek olyan valóban szelektíven ható szerek ami nem ölnek meg minden rovart ami velük érintkezik. A módszer hatékonyságát a következő képek szemléltetik, a gyűjtött anyag legnagyobb részét a kétszárnyúak adják (viszont szúnyogot mindössze egyet találtam), de jelentős a számuk az elpusztult bogaraknak (katicabogár a többség, de akadtak virágbogarak, díszbogarak, ormányosok), hártyásszárnyúak is jelentős számban találhatóak (köztük házi méhek), valamint néhány poloska, kabóca, valamint volt egy lepkehernyó is szóval szinte minden. A gyűjtési módszer kétféle: egyszer a parkoló autókról gyűjtöttem az elpusztult/vergődő állatokat másodsorban pedig a járdákról gyalogösvényekről. A gyűjtés során láttam házi rozsdafarkút amely a földön agonizáló rovarokat szedegette, de a rovarevő madarak nem csak a mérgezett rovarok útján sínylik majd meg az akciót, hanem hogy délutántól egyszerűen nem lesz táplálék. Mindezt abban a korban amikor kezdünk rájönni hogy a vegyszerek hatása összeadódik, amikor egyre több a mindenféle betegség, amikor egyre több a beteg vagy csak hiperaktív/figyelemzavaros gyerek. Mikor kezdünk el szót emelni ez ellen? Mikor jövünk rá hogy a méhek és a többi hasznos rovar nélkül nekünk sincs jövőnk? Mikor jövünk rá hogy a madarak kipusztulását mi okozzuk az ilyen akcióinkkal? Mikor gondoljunk végig hogy a saját és a gyermekeink egészsége ennél sokkal többet ér?







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése