Budapest ősi terület?

A Pilisről, mint szakrális területről más sokan sok helyen írtak, jómagam is, itt megtekinthető.

Szeretném felhívni a figyelmet két olyan területre amellyel kapcsolatban komoly kérdéseink merülhetnek fel. Az első Budanyék maradványai, romkert amit nem lehet látogatni, a feltárást nem fejezték be, II. Ulászló vadászkastélya mellett (akkoriban vadaspark vette körül), az épülettől észak-nyugatra egy árpád-kori eredetű templom falai kerültek elő. A területen nincsenek feltárások 1959 óta. A másik történelmi helyszín Budakalász, szintén egy árpád-kori templom, ahol a dombtető teljes, minden négyzetméterére kiterjedő feltárására nincsen lehetőség csupán a késő középkori szintig hatoltak, bár a föld valószínűleg további érdekességeket rejtegethet, mondják a régészek. Korábban részletesen írtam erről, itt megtekinthető.

Buda-nyék. Forrás:

http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2654

 

Mivel közel lakunk a Pilishez oda vezényeltek ki anno az úttörő korszakban akadályversenyre minket. Hatalmas csiszolt, vagy más módon formára vágott kövek voltak mindenütt, ezen kövek nyomát egészen a hármashatárhegyig lehetett követni, volt olyan akadályverseny aminek ez volt a témája, térképet kellett készítenünk egy-egy kijelölt területről melyen jelöltük a nagyobb köveket. Természetesen akkor se adtak támpontot mik ezek a kövek, kik és milyen célból helyezték oda, illetve hogy hol lehettek eredetileg. De azt már gyerekfejjel láttuk hogy rombolás történt, még emlékszem azzal ejtettük zavarba a tanárnőt hogy ez biztosan egy régi király várának vagy városának maradványa, a fiúk rögtön kardokat faragtak mi lányok pedig koronákat késztettünk virágokból. Ezek a beszélő helyek egész történetek kitalálására késztetik a gyerekeket.  A pasaréti általános iskola udvarán is volt néhány hatalmas megmunkált kő, mögötte egy domboldal tele kvarckristállyal, jól láthatóan kőfejtő lehetett egykoron. Sajnos ezt a domboldalt azóta teljesen beépítették, így a kutatás itt, mint sok más helyen nem kivitelezhető, de még mindig rengeteg akad ahol lehetne kutatni.

A közeli helynevek: Megyer, Örs, Nyék, valamint az hogy minden nagyobb szerzetesrend szeretett volna egy szeletet kapni a területből mind arra utal hogy fontos szakrális hely lehetett. Az Árpád korban több falut feltételeznek a mai Budapest körül vagy éppen benne. Link wikipedia.

Nyék

Nyék Árpád-kori falu volt a mai Budapest területén. Régészeti hagyatékának mai neve Budanyék a Budapest II. ker. Hűvösvölgyi út 78. szám alatt. Nevét a honfoglalás magyar törzsszövetségének egyik törzséről, a Nyékről kapta, valószínűleg a Nyék törzsből származó várjobbágyok voltak az első lakói, akik az óbudai fejedelmi szállás szolgálatában álltak. A romkertben ma II. Ulászló vadászkastélyának és Nyék falu templomának romjai tekinthetők meg, ahol II. Szulejmán szultán is eltöltött két napot.

A műemlékeinkért eoldal lapján csak ennyi található róla:

„Ugyanezen ásatások során az épülettől észak-nyugatra egy árpád-kori eredetű, a XV.-XVI. századok fordulója körül gótikus stílusban bővített templom falai kerültek elő.” Az eredeti cikk itt megtekinthető. 

A nemzeti műemlékek lapja csak a királyi vadászkastéllyal foglalkozik. Viszont jelzik hogy időpont egyeztetéssel látogatható.

A mai Magyarország területén igen kevés középkori palota-épületegyüttes maradt fenn. Ezek közé tartozik a középkori nyéki királyi várkastély.
A rom együttes három épületből áll: egy lakópalotából, egy mulatópalotából - melynek alapjában találták meg a Zsigmond kori legelső épületet -, és a közeli Fekete István úti telken lévő templomromból.

Nyék falut először 1295-ben említik, miszerint „szerény kis templomával békés parasztfalucska volt az e korban, a Buda környéki királyi népek egyik települése" (Zolnay László). A Fekete István úti telken lévő kistemplom e szerint már ekkor állt. A templomot 15. század végén átépítették, és hozzá a régi szentélyt elbontva egy új, késő gótikus szentélyt építettek. Az átépítés II. Ulászló személyéhez köthető, aki már királyi kápolnaként használta a palota együttes részeként. A Zsigmond által emelt vadászházat Mátyás bővítette tovább, majd II. Ulászló alakította ki a vadászkastély végső formáját. Az eredeti cikk itt megtekinthető.

  

A templomrom hivatalos címe és nyilvántartásba vétele.

1122 Budapest, Budanyék, Szajkó u.14. templomrom. Link.

Buda-nyék. Forrás:  http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2654

 

Budakalász

A terület a török időszakban csaknem teljesen kipusztult, de sose feledkezzünk meg arról hogy a népi hagyományok mennyi minden megőrizhetnek. Így történt ez itt is, elfeledett ősi templomnak csak az emlékezetét őrizték, de mégis 1856-ban a Svábok által emelt 3 kőkereszt közül az egyiket pontosan az apszis fala felett helyezték el. Csak úgy történhetett ez, ha néhányan túlélték a szomorú időszakot és a betelepülő sváboknak átadták a tudást, éppen ahogy Pilisszántó esetében a tótok mentették át az emlékeket, mert templomot csak oda építettek ahol eredetileg is állhatott valamilyen szakrális szentély.

Így kapcsolódunk össze mindannyian akik ezen a földön élünk, mind feladatot kaptuk, azt a feladatot hogy derítsünk ki minél többet a terület ősiségéről, az üzenet egyértelmű ez lehetne az összefogás alapja. Nem véletlenül születtünk most ide, jó lenne együtt megnézni a helyeket és közösen tanakodni azon hogyan tovább. Ha valakit megszólítanak ezek a szavak, rajta írjon nekem, szervezzünk csapatokat a kutatáshoz.

Búcsúzóul:

Nem áldott meg különösebb írói vénával a sors, nem tudok tetszetős sorokat róni, de tudom terve van velem a teremtőnek, ezért írok amíg csak megtehetem, mert ha csak egy kis szikrát megmozdítok a világban van miért tegyem.      

Alexander Lénárd (azaz Lénárd Sándor) talán legutolsó verse egy Sao Paolo-i folyóiratban jelent meg:

"Mit hagynak ránk holtuk után az öregek?
Egy vén ruhát,
Egy repedt okulárét,
Egy félig űrült tintásüveget.
Még élek. Ám a perc közel…
„Ezt hagyta csak” - vijjognak majd felettem.
S én a kegyetlen Alvilág
Mélyén sóhajtom: legalább
A tintatartómat kiüritettem."